Hatályba lép az eddigi három gazdasági közösség: az Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957. III. 25.), az Európai Atomenergiai Közösség (Euratom) és az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió, 1951. IV. 18.) egyesülése Európai Közösséggé (EK) közös Minisztertanáccsal és közös Bizottsággal. A május végén Rómában tartott legutóbbi EGK-csúcsértekezleten a tagország: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megállapodott az egyesülésben. Nem jutottak megegyezésre Nagy-Britannia csatlakozását illetően; főleg Franciaország ellenezte ezt. Az EGK, amely az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA, 1960. I. 4.) ellentétben közös belső piacra és közös valuta- és pénzügyi politikára törekszik, fennállásának tíz esztendeje alatt eleget tett a vele szemben támasztott elvárásoknak. Mindamellett gondot jelent a mezőgazdasági termékek közös piaca: 1962 óta a parasztoknak sok mezőgazdasági terméknél megállapított vámcsökkentésekből fakadó hátrányokat és felvásárolják feleslegeiket. Azóta egyre nő az eltérés az államilag garantált minimális árak és a piaci árak között, amelyeknek az egyre növekvő termelés folytán tulajdonképpen csökkenniük kellene.