75 éves korában, szülővárosában, Essenben meghal Alfred Krupp acéliparos. Nevével nemcsak az esseni vállat, Európa egyik legnagyobb acélművének felemelkedése köthető össze, hanem a nehézipar műszaki és gazdasági továbbfejlődése is. Bányaüzemek, ércbányák, nagyolvasztók és feldolgozó vállalatok tartoznak a Krupp-konszernhez. A szerszámgépkészítés olyan műszaki csúcsteljesítményei mellett, mint az 50 tonnás gőzkalapács (`Fritz`), az esseni gyárban elsősorban fegyvereket gyártanak. Alfred Krupp - aki az `ágyúkirály` melléknevet kapta - és cége hírnévre tett szert, Európa egyik legjelentősebb `fegyverkovácsa` lett. Krupp műszakilag korának színvonalán állott; az acéltermelésben 1865-ben, Németországban elsőként vezette be az 1855 óta Bessemer-eljárásként ismert találmányt. 1871-ben állították fel az első Martin-kemencét, amelyben az 1864 után szabadalmaztatott Siemens-Martin-eljárással sokkal értékesebb acél készült, mint a korábbi Bessemer-módszerrel. 1853-ban Essenben építették az első hengerművet, a gyártási eljárást még Angliából szerezték be. Műszaki területen egy másik német cég is előretört: 1885. január 27-én Reinhard és Max Mannesmann bejelentették a varrat nélküli acélcsőhengerlés szabadalmát. Eddig csak hegesztett acélcsövet tudtak előállítani. Az új, ferde hengerlési eljárás során a tömör acéltömbök üreges testté alakulnak át. A német acélipar termelésének gyors bővítése ellenére Nagy-Britannia - az ipari forradalom hazája -, mint korábban, most is az élen marad: a szén- (185 millió tonna) és nyersvastermelésben (8 millió tonna) Németország előtt áll (89, illetőleg 4,7 millió tonna).