I. Napóleon császár elfogatja a római Quirinale-palotában VII. Pius pápát és Savonába szállíttatja. Az 1801-ben megkötött konkordátum óta a pápa és Napóleon kapcsolata a franciák itáliai expanziós politikája miatt egyre romlott. 1809-ben a franciák elfoglalják az egész Egyházi Államot, mivel a pápa vonakodott egy sor francia kardinális Napóleon kívánságára kinevezni. A császár azt is a pápa szemére hányja, hogy támogatja az Apuliában, Calabriában, Venetóban és Romagnában a francia megszállás ellen kitört felkeléseket. Május 17-én Napóleon visszavonja III. Pipin és Nagy Károly adományait, melyek az Egyházi Állam birtokát garantálják, és az Egyházi Államot Franciaországhoz csatolja. A pápa kiátkozó bullával válaszol az annexióra (1809. V. 17.), mire "Péter örökségének elrablója" foglyul ejti az egyházfőt. VII. Pius azonban - bár csaknem három évig fogságban tartják - továbbra sem hajlandó Napóleon követeléseinek eleget tenni.