E napon az osztrák postatörvényt kiterjesztették Magyarországra is. Ettől kezdve minden postahivatal közvetített pénzt és csomagot, a leveleket pedig `levéljeggyel` (bélyeggel) bérmentesítették. 1859-től működött az expressz kézbesítés. A hazai posta része lett a német-osztrák postaegyletnek, ami egységes kezelést, díjazást jelentett.
Az 1850-es években ugyan itt-ott még vadnyugati állapotok uralkodtak, Bánffyhunyad környékén szinte menetrendszerűen rabolták ki hetenként a postakocsikat, de azért a posta megbízható, széles körű szolgáltatást biztosított, 1867-ben 941 hivatala működött az országban. Csak egy ugrás volt 1869-ig, a levelezőlap, vagy 1871-ig, a "magyar jelvényű levéljegyek" bevezetéséig, ami már az 1867. utáni önálló magyar postaszolgálat kibontakozásának volt a része.