Már 7000 évvel ezelőtt is együtt sörözhettek őseink

2021. december 22. 20:22 MTI

Az izraeli régészek szerint ez a társasági alkoholfogyasztás első ismert előfordulása az ókori Közel-Keleten.

Véleményüket arra alapozzák, hogy alkohol előállítására használt gabonaszemek maradványait találták meg az ásatásokon.

A Haifai Egyetem régészei búza- és árpaszemekből származó keményítőmaradványokra bukkantak a Jordán-völgy középső részén, Tel Tsafban feltárt ősi kerámiaedényekben.

Mikroszkóp alatt megvizsgálták a gabonamaradványokat, s a keményítő erjedési folyamatának jeleire leltek bennük, amiből arra következtettek, hogy alkoholkészítésre használták azokat.

A Tel Tsaf dombon feltárt várost Kr.e. 5000 körül építették. Számos bizonyítékot találtak az ott élők hajdani jólétére, hiszen nagy mennyiségben kerültek elő mezőgazdasági termékek, különösen gabonafélék.

„El tudjuk képzelni, hogy a település közössége nagyszabású rendezvényeket tartott, amelyeken nagy mennyiségben fogyasztottak ételt és sört, és ezt nem csak kivételes alkalmakkor, ünnepségek idején tették” – vélekedett Dani Rosenberg, az egyetem professzora.

Egy 2014-es, szintén Rosenberg részvételével zajlott kutatásban a Kármel-hegyen, egy 14 000 évvel ezelőtt Natufi-korszakbeli temetkezési helyen is bizonyítékokat találtak a sörgyártásra, de ott valószínűleg a temetési rituálé részeként használták az italt.

Mindezeken a leleteken kívül kevés bizonyítéka van a térségben a bronzkor előtti sörfogyasztásnak. Tel Tsaf az egyetlen ismert lelőhely a rézkorból, amikor az apró közösségekben élő mezőgazdasági társadalmak a nagyobb városokat építő társadalmakká fejlődtek.

Vélhetően a Natufi-korszak óta folyamatos volt a sörgyártás és a sörfogyasztás, de a szerves vegyületek idővel lebomlanak, ezért erre nehéz bizonyítékot találni.

Az ókorban rituális és vallási célokra használták a sört. A Tel Tsaf dombon talált leletek a társasági italozás legkorábbi jelei a térségben, jóval az alkohol széles körű bronzkori (Kr.e. 3300 körül) elterjedése előttről.