100 éves az Erzsébet híd
2003. október 10. 11:15
<
Sávoly Pál munkája
az új híd |
Az Erzsébet-hidat a németek 1945. január 18-án felrobbantották a Lánchíddal és a Margit-híd még ép budai részével együtt. Az újjáépítéskor a vámépületeket lebontották, s a híd már kábelhídként épült újjá, a régi kontúrokat megőrizve, s feleannyi acélanyaggal. (A kábeleket Svájcból importálták.) Az újjáépített Erzsébet-hidat 1964. november 21-én avatták fel, utolsóként a lerombolt hidak sorában, nyolc évvel az őt megelőző Árpád-híd átadása után. Sávoly Pál tervei alapján a korábbinál szélesebbre, 18 méter pálya-, s 2x3,5 méter járda-keresztmetszettel építették a régi pillérek felhasználásával. A járdák a kábeleken kívülre, konzolokra kerültek. A villamospályát középre helyezték, ám a járatokat 1973-ban, a 2-es metró átadásakor megszüntették. A híd azóta 2x3 nyomsávos. A pesti hídfeljáró vasbeton-felüljáróként valósult meg, amely enyhe ívvel kerüli meg a Belvárosi templomot, Budán pedig háromágú, külön szintű lehajtórendszer épült.
Az Erzsébet-híd a főváros kelet-nyugati tengelyének (Kerepesi út - Rákóczi út - Hegyalja út) fő eleme. Megjelenése is korszerű, az egyszerűség és funkcionalitás uralkodik rajta, a főváros egyik jelképe. A dunai átkelőforgalom mintegy ötöde halad át rajta, napjainkban kb. 85 ezer személygépkocsi-egység, és több mint 600 ezer személy. A régi Erzsébet-híd megőrzött elemeit a Közlekedési Múzeum előtt állították ki.
MTI