Végzetes asszonyok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
2021. június 1. 10:34
Tudta, hogy a vérszomjasnak beállított Báthory Erzsébet nem létező naplóit és levelezéseit is kiadták angol nyelven? Vagy hogy az 1929-es tiszazugi arzénos asszonyok botrányát a The New York Times a század legnagyobb mérgezéses eseteként adta hírül? És azt tudja, miként lett VI. Sándor pápa törvénytelen lányából „méregkeverő” femme fatale? Vagy hogy kik váltak valójában a boszorkányüldözés célpontjaivá a középkorban? A Múlt-kor legfrissebb, nyári számában ezekre a kérdésekre is választ talál, de a végzetes asszonyokon kívül Hollywood magyar megalapítójáról, Viktória királynő fájó titkáról és a Magyar Vöröskereszt történetéről is olvashat. Most +32 oldal extra tartalommal!
Báthory Erzsébet vérszomjas legendája. A grófnő az egyik legismertebb magyar történelmi személy. A róla szóló irodalom szinte kimeríthetetlen, angolul még nem létező naplóját és levelezését is kiadták. Történészek vitatkoznak arról, hogy valóban megtette-e mindazt, amivel vádolták, vagy inkább ő tekinthető áldozatnak. Mindaz, amit tett, vagy éppen amivel megvádolták, furcsa módon, több mint egy évszázadig lappangott. Csak 1729-ben került az írástudó közönség elé.
Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban. Az 1910–1920-as években sok tiszazugi asszony érezhette kínlódásnak és szenvedésnek a mindennapokat. Egy részük a kilátástalannak látott életét egy számára terhes családtag megmérgezésével kívánta könnyebbé tenni. Féja Géza az 1937-es szociográfiájában, a Viharsarokban arzénzónának nevezi a déli Tiszántúl keleti részén húzódó tanyavilágot. Amit a kis falvak évtizedekig eltitkoltak a külvilág elől, annak híre később a tengerentúlra is eljutott. Az 1929-ben kipattant arzénbotrányt a The New York Times a század legnagyobb mérgezéses eseteként adta hírül a világnak.
Lucrezia Borgia mítosza. Victor Hugo Lucrèce Borgia című drámája Európa-szerte sikert aratott a XIX. században. A tragédia cselekményében az itáliai reneszánsz talán legismertebb nőalakja bár beismeri, hogy „két démon” küzd benne, végül egy egész asztaltársaságot megmérgez, köztük (tudtán kívül) saját fiát, Gennarót is. De hogyan lett VI. Sándor pápa törvénytelen lányából „méregkeverő” femme fatale az évszázadok során?
Boszorkányok és tortúrák. Mai felfogásunk alapján kétes indokokkal elítélt nők tömegei végezték lobogó máglyán, érthetetlen vádak és időnként jól kitapintható anyagi érdekek miatt. A boszorkányüldözések világa persze nem ennyire egyszerű, könyvtárakat lehetne megtölteni a jelenség kutatásáról született írásokkal. De kiket neveztek boszorkányoknak? Kik váltak a különböző üldözések célpontjaivá?
Irma Grese kegyetlenségei. A holokauszt a legnagyobb botrány, egyszersmind a legsúlyosabb bűncselekmények egyike a világtörténelemben. E gaztettnek is van néhány olyan alakja, akik cselekedeteikkel megtestesítik az emberi gonoszságot. Egyikük Irma Grese, aki bizonyára a több millió egyszerű, átlagos német polgáréhoz hasonlóan élte volna le életét. Azonban a hitleri Németországban, különösképpen a világháború pusztító forgatagában szinte semmi nem olyan volt, mint korábban, és ez teret adott a „gonosz banalitásának”, vagyis az átlagemberek gyors felemelkedésének, akár az ördögi célok szolgálatának is.
Hollywood magyar megalapítója. „Nem tudták eldönteni, hogy elmegyógyintézetbe vagy szegényházba kerülök majd” – emlékezett vissza Zukor Adolf négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a „filmgyártás Napóleonjának” és „Hollywood megalapítójának” is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel.
Viktória királynő fájó titka. A hemofília a XIX. század uralkodóházainak rettegett betegsége volt. Egyidőben éppen azért kötötték az előkelő családokhoz, mivel hamar kiderült, hogy öröklődik. Egyúttal pedig az a vélemény is elterjedt, hogy az arisztokraták egymás közötti házassága eredményezte a „rossz vért”, ami miatt kialakult. Ma már valójában nyomon követhető a betegség átadásának folyamata. Sőt, azt is tudjuk, hogy ki az, akinek a révén az európai uralkodóházakban elterjedt. Meglepő módon az a hordozó, aki elindította a lavinát, nem lehetett más, mint Viktória királynő.
A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant. Fiatal lányként él az emlékezetünkben, talán mert a miniszoknya feltalálójaként tartjuk számon: az 1960-as években pedig minden tinédzser álma ez a ruhadarab volt. A kultikus öltözéket ma már múzeumokban mutogatják, holott első viselői éppen saját felmenőik és az ósdivá vált formák ellen tiltakoztak.
A Múlt-kor legújabb számában megismerkedhet egy életmentő dunai vízibüféssel, valamint a 60-as évek beat- és rockforradalmával is. Továbbá bemutatunk hét dolgot, amit a rómaiaknak köszönhetünk. A kastélyok kedvelőit Temesújfalura kalauzoljuk, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Georges de La Tour bűnbánó Magdolnáit vesszük górcső alá. A nyári számban megannyi érdekesség mellett olvashatnak még a botrányhős Casanováról és az idén 140 éves Magyar Vöröskereszt történetéről is
A magazin legfrissebb számát +32 oldal extra tartalommal keresse a nagyobb újságárusoknál, benzinkutakon, illetve a Tesco, Auchan, Interspar üzletekben!
Itt pedig kedvezményesen előfizethet rá!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
