Rácáfolt az előítéletekre Kathrine Switzer, az első női maratonfutó
2021. április 19. 17:22 Múlt-kor
54 éve, 1967. április 19-én a 261-es rajtszámmal induló Kathrine Switzer volt az első nő, aki hivatalosan lefutotta a Boston Maratont, bizonyítván, hogy a nők akárcsak a férfiak képesek futva teljesíteni a klasszikus távot.
„Takarodj a versenyemről és add oda a rajtszámodat!”– ordította Jock Semple versenyigazgató, miközben megpróbálta megragadni a lány vállát. Semple nyers mozdulatát egy robosztus, narancssárga tréningfelsős fiatalember akadályozta meg, aki, akár egy elszabadult mozdony, egy jól irányzott bodicsekkel szó szerint kirepítette az útról az őrjöngő versenyigazgatót.
A megtámadott lány, Kathrine Switzer 261-es rajtszáma, barátjának, az amerikai futballista Tom Miller professzionális lökésének köszönhetően a helyén maradt, így a lány sporttörténelmet írhatott. Switzer 1967. április 19-én a Boston Maraton első női versenyzőként hivatalosan lefutotta a távot, bizonyítván, hogy a nők képesek a férfiakkal megegyező sportteljesítményre.
Bármennyire furcsának hangzik, de ötven évvel ezelőtt a nőket – arra hivatkozva, hogy szervezetük képtelen megfelelni bizonyos megterheléseknek – számos sportág gyakorlásából kizárták.
A hosszútávfutás kapcsán megmosolyogtató, elképesztő elméletek születtek. Egyesek azzal riogatták a gyengébbik nem futni vágyó tagjait, hogy a hosszútávfutástól elmozdul a méhük, szőrös lesz a mellkasuk, vagy megnő a lábméretük.
A Boston Maraton, részben ezeknek a téves elméleteknek köszönhetően, kizárólag a férfiak megmérettetése volt 1967-ig. Switzer azonban másképp látta a dolgokat, és elhatározta, hogy megcáfolja a hamis hiedelmeket.
Keményen edzett, egy-egy tréning alkalmával 50 kilométeres távokat is futott. A versenyre való jelentkezésnél Kathrine egy egyszerű trükkhöz folyamodott és a nevezési lapon csak keresztneveinek kezdőbetűjeit tüntette fel, így a K. V. (Kathrine Virginia) Switzer senkiben sem keltett gyanút.
Az ötlet kifizetődőnek bizonyult. Switzer, miután barátja az út szélére röpítette Semple versenyigazgatót, 4 óra 20 perces idővel teljesítette a távot.
Switzer helytállása mérföldkőnek bizonyult, az akadályok leomlottak és 1972-tól a hölgyek hivatalosan is részt vehettek a Boston Maratonon, a rákövetkező évben pedig az akkori NSZK-ban található Waldnielben megrendezték az első női maratoni futóversenyt is.