A középkor hálószobatitkaitól a másnaposság elleni tojásig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei
2021. február 20. 12:52 Múlt-kor
Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek Magyarország utolsó, máig érvényben lévő területi növekedésének históriáját, a középkori emberek szexuális életének titkai között kutattunk, utánajártunk hét híres ételnek, amelyet történelmi hírességekről neveztek el, valamint elmerültünk II. (Vak) Béla magyar király nem mindennapi sorsában.
A középkori emberek szexuális élete
A jövőbeni házasságra tett ígéret a középkor évszázadaiban megszeghető volt, hacsaknem a pár szexuális kapcsolatot létesített. Ha az eljegyzést követően ez megtörtént, azzal elhálták a házasságot, tehát egyházjogi értelemben házaspárnak számítottak, e kötelék pedig halálig szólt. A középkori forrásokból kiderül, ez rengeteg félreértéshez vezetett, az egyházjogi bíróságok által meghallgatott esetek közt igen nagy számban találhatók meg olyan párok, akik nem értettek egyet a történtek pontos jelentőségében: szót váltottak és paráználkodnak, vagy eljegyezték egymást, majd elhálták a házasságot?
De vajon mi történt akkor, ha mindketten szüzességi fogadalmat tettek? Mi volt a szokás, ha a házastársak egyike képtelen volt a közösülésre? Mely napokon engedélyezte az egyház a szexuális élet gyakorlását? Mennyire számított ez intim cselekedetnek a középkorban? A válaszokat itt találja.
Megvakították, de a férfiasságát nem vették el
Miután a fülébe jutott, hogy öccse újabb lázadásra készül, Könyves Kálmán rettenetes bosszúra szánta rá magát: Álmost és annak fiát, Bélát is megvakíttatta. A szerencsétlen gyermekre kasztrálás is várt volna, de állítólag a végrehajtó keze végül megremegett. A Képes krónika a következőképpen számolt be az esetről: „…a király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De, aki megvakította, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, annak heréit vitte a királynak.” Vajon miként lett a hétévesen megvakított gyermekből másfél évtizeddel később magyar király?
Hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
Ön tudja, hogy kiről nevezték el a Margherita-pizzát? Vajon miért folytat késhegyre menő vitákat egy habcsókos süteményért Ausztrália és Új-Zéland? Igaz az a történet, hogy a Benedek-tojást gyakorlatilag egy másnapos reggel ihlette? Melyik híres bélszín készült egy fogatlan orosz gróf számára? Miért neveztek el a britek egy kekszet Garibaldiról? Ahogy nekünk, embereknek, úgy az ételeknek is külön történelmük van. Hasonlóan rejtélyes és legendákkal teli.
Amikor egy magyar orvos műtéte módosított a trianoni határokon
A trianoni békeszerződés 27. cikke hosszasan körülírta Magyarország új határait. Annak ellenére, hogy a békeszerződést törvénybe foglalták, az elkövetkezendő években több népszavazásos határkiigazításra került sor, zömmel hazánk javára. Ezek döntő többsége – tizenegy falu és Sopron környéke – az Ausztriának juttatott terület kárára történt 1923 márciusáig bezárólag; ám a magyar diplomáciának sikerült egy erősebb hatalom ellen határkiigazítást kieszközölnie, mégpedig a győztes fölényben lévő fiatal köztársaság, Csehszlovákia ellenében. 1920-ban a trianoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta – ám a történet itt még nem ért véget.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
