Léggömbök, léghajók és Zeppelinek Budapest fölött
2021. november 29. 16:40
Kalandvágyó elődeink az 1800-as évek kezdetétől a Liget fái felett röpködtek, léggömbjeikről ejtőernyős ugrásokat hajtottak végre. A repülő szerkezeteket egy évszázaddal később is a tudomány és a technikai fejlődés szenzációs, új eszközeiként csodálták az emberek, a bátor légi akrobatákat pedig romantikus hősökként ünnepelték. Az 1896-os Ezredéves kiállítás egyik leglátványosabb attrakciója is a repülés volt. Előfordult, hogy egyszerre több, utasokkal teli repülő szerkezet is lebegett a kiállítási terület felett. Godard kapitány ballonja mellett egy hatalmas katonai léggömb is lehetőséget nyújtott arra, hogy a páratlan panorámát madártávlatból megtekintsék a bátor látogatók.
Godard léggömbjének tragédiája
1896. A rutinszerű, kötéllel szabályozott napi felszállások mellett Godard kapitány több szabad repülést is végrehajtott légballonjával. Az egyik ilyen kalandosnak ígérkező légi utazásra Hegyi Aranka színésznő, Konkoly-Thege Miklós csillagász és egy újságíró is a francia léghajóssal tartott 1896. június 26-án. A Pesti Hírlap tudósítója a repülés legapróbb részleteire is kitért beszámolójában:
„Érdekes, hogy Godard mily egyszerű módon állapítja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz használata nélkül nem tesz egyebet, mint széttépett papírdarabokat dob ki a kosárból, s ha a papírdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papírdarabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papírszeletkék libegni látszanak, a ballon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik. Ez a legegyszerűbb mód és a legpraktikusabb eszköz a niveau-különbözet meghatározására.”
A Ballon Captif végül Rákospalota határában ért szerencsésen földet egy klasszikus légballonos landolással: „Godard a vasmacskát ledobta, mely a földbe fúródott, és gyöngén meghúzva a szelep kötelét, a föld felé ereszkedtünk. A földre érve, a kosarat a vasmacska tovább libbenni nem engedte: a kapitány a szelepet teljesen kinyitotta, a léggömb másodpercenkint üresedni kezdett, és amint a szellő föl-föl kapta, hol jobbra, hol balra hajlott a földre. Mi, a köteleket fogva, lábainkkal a léghajó fenekének azon oldalára álltunk, amerre a légáramlat szeszélye a léggömb által kosarunkat rángatta, végre a kolosszus megfeküdt a földön, a kosár csendesen maradt, és mi száz meg száz rákos-csabai és -kereszturi lakos éljenkiáltása mellett kiszállottunk, és a következő vonattal hazatértünk” – olvashatjuk a leszállás részleteit tudósításban.
A kiállítás első három hónapja alatt a Ballon Captif több mint hétszáz felszállást hajtott végre. A légballonos repülés népszerűsége töretlenül emelkedett, jól alakult minden egészen 1896 júliusának végéig. Godard kapitány vállalkozása azonban szerencsétlen véget ért. Augusztus 1-jén egy, a fővárosra váratlanul lecsapó szélvihar véget vetett a felszállásoknak. A városszerte komoly pusztítást okozó orkánerejű szélvész az akkor éppen Párizsban tartózkodó Godard kapitány földhöz rögzített, felszállásra kész léggömbjét valósággal széttépte.
Hiába próbálta a személyzet kétségbeesett erőfeszítéssel megvédeni, a szélvihar a légballont több helyen széthasította. Miután kiderült, hogy nincs lehetőség a megjavítására, a kapitány bezárta a félsikert hozó budapesti vállalkozást. A teljesen használhatatlanná vált léggömböt pedig, amely a gyártónak még nem is volt kifizetve, potom pénzért elárverezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
