Egészségünk története – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma
2020. október 24. 11:22 Múlt-kor
Tíz nagy győzelem a halál fölött, a fertőtlenítés magyar úttörője, bizarr orvosi kezelések, karantén a Royal szállóban, a fürdőszoba magyarországi megjelenése és a francia orvos, aki áramot vezetett betegei arcába – néhány izgalmas téma, amelyről a Múlt-kor őszi különszámában részletesen olvashat. Az egészségünk történetén túl megismerkedhet III. György brit király különös betegségével, a fiatalság forrásával, az átlyukasztott fejű emberrel, a fekete halál bosszújával vagy Andrássy Ilona grófnővel, aki ápolónőként tevékenykedett az első világháború frontjain. Legjobb cikkeinkből válogattunk: kuruzslástól a gyógyításig.
Semmelweis Ignác harca a baktériumok és a maradi orvosok ellen. Semmelweis nemcsak felfedezése okán vált híressé, bár kétségtelen, hogy a gyermekágyi lázzal szembeni hatékony fellépése húsz évvel megelőzte korát. Küzdelmei felfedezése elfogadtatásáért, a számtalan méltánytalanság, ami pályáján érte, valamint korai és tragikus halála egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az utókor a szerencsétlen sorsú, önfeláldozó orvosok között tartsa számon.
Tíz nagy győzelem a halál fölött. A XVIII–XIX. században a medicina hatalmas eredményeket ért el, az egészségügy kiépülésétől a higiéné elterjesztésén és a hatásos fájdalomcsillapításon át az antibiotikumokig, a vérnyomáscsökkentőkig vagy a genetikáig. A várható élettartam növekedése tehát kétségkívül az orvosi felfedezéseknek és az orvosok, gyógyszerészek munkájának is köszönhető. Bizonyítékul fölsoroljuk azt a tíz leggyilkosabb betegséget, amelyet az orvostudománynak az elmúlt 200 év során sikerült legyőznie.
Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett. Arcunk vonásai vajon tényleg visszatükrözik jellemünket, ahogy azt egy XIX. századi fotográfus-orvos feltételezte? Duchenne de Boulogne az emberi lét alapvető állapotait bizonyos arcizmok elektromos stimulálásával igyekezett kiváltani. S miközben a páciensei arcába tudományos célból áramot vezetett, fotózta őket. Mindezzel az utóbb legnagyobbként emlegetett francia neurológus azt kívánta bebizonyítani, hogy az arcon megjelenő alapvető érzelmek mindenkinél hasonló módon fejeződnek ki.
Vesztegzár a Royal szállóban. 1963-ban váratlan esemény zavarta meg a Royal mindennapjait. Két alkalmazott a szállodában tartotta meg a lakodalmát, és az ifjú ara testén másnapra gyanús kiütések jelentek meg; az orvos himlőre gyanakodott. A diktatórikus rendszer apparátusa azonnal működésbe lépett. A szállót a hatóságok lezárták, a vendégeknek és a dolgozóknak az épületben kellett maradniuk.
A fekete halál bosszúja. Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük.
Az őszi különszámunkban olvashatnak még az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézetről, a fürdőszoba magyarországi megjelenéséről, fogyasztásra nem javasolt szerelmi szerekről, a fagyos Észak magyar orvosáról, a római kori fürdőkultúráról, a szoptatás kultúrtörténetéről vagy Sigmund Freud mindennapjairól.
A Múlt-kor őszi különszáma október 22-től kapható a nagyobb újságárusoknál, Tesco, Auchan, Interspar üzletekben és benzinkutakon! Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
