Fagyos téli ütközetek – megjelent a Múlt-kor téli száma

2019. november 29. 12:00

Tragédia a Don-kanyarban. A német–szovjet arcvonal déli szakasza 1942. szeptember végére teljes egészében megmerevedett. A létfontosságú bakui olajmezőkig a német csapatok nem jutottak el. A kilenc könnyű hadosztályból, egy páncéloshadosztályból és egy kisebb repülőkötelékből álló magyar 2. hadsereg a Don menti nyári hídfőcsaták során 26-27 ezer főnyi veszteséget szenvedett. A magyar politikai és katonai vezetésnek, bár ismerte a problémákat, nem volt távlati terve a helyzet megoldására. A magyar 2. hadsereg Donnál vívott harcairól legfrissebb számunkban olvashat részletesen.

Napóleon fagyos orosz polka. Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata nemcsak a történészek figyelmét vonta magára, hanem a művészek képzeletét is megragadta. A borogyinói 1000 ágyú dörgése visszhangzik Csajkovszkij 1812 című nyitányában, a lángoló Moszkva infernális látványa uralja a Tolsztoj-regény, a Háború és béke tucatnyi oldalát, és a visszavonuló Grand Armée-ra lecsapó sarkvidéki hideg, majd a berezinai átkelés borzalmasan nagyszerű tablója Balzac könyveiben vált halhatatlanná. E művek azonban gyakran el is torzították a háború valódi képét. Napóleon kudarcának részleteit keresse a téli számunkban.

Hunyadi János dicsőséges visszavonulása. Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon. Kétségtelen tény, hogy magyar sereg ilyen mélyen sem korábban, sem később nem hatolt be oszmán területre úgy, hogy onnan kisebb-nagyobb sikereket aratva, jelentősebb veszteségek nélkül vissza is tudjon térni.

Sztálingrád: a Wehrmacht jeges csapdája. 1942 tavaszán Hitler úgy vélte, a téli harcok alatt a Szovjetunió felélte legtöbb tartalékát, így az időjárás javulásával a németek visszaszerezhetik a hadászati kezdeményezést. Az új hadjárat célja a Szovjetunió még meglévő élő erejének megsemmisítése és hadigazdasági erőforrásainak felszámolása volt. Ezek a remények azonban egy Volga parti városnál szertefoszlottak, sőt a háború menete is döntő fordulatot vett.

Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata új megvilágításban. A politikus, katona és költő nevezetes téli hadjáratával régóta foglalkozik a magyar történetírás. A legfrissebb kutatások jelentősen árnyalják a haditett eddig ismert históriáját, és új megvilágításba helyezik annak szerepét az 1663–1664. évi nagy török háborúban, miközben magának Zrínyi Miklósnak az identitásait is jelentősen újraértelmezik.

A japán közlegény megmentése. A Japán Birodalom 1945. augusztus 15-én bejelentett kapitulációjával, illetve a szeptember 2-án aláírt feltétel nélküli megadásával fejeződött be a második világháború. Mindez meglehetősen váratlanul érte a japán népet, amelyet korábban arra készítettek fel, hogy az utolsó emberig harcoljon. Voltak, akiket évekig, vagy akár évtizedekig el sem ért a hír. Közülük a legnevezetesebb katona az 1974-ig „hadban álló” Onoda Hiroo, kinek történetét megismerhetik téli számunkból.

Szemtenúi szerint a szent. Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla leánya 1270 januárjában halt meg a Nyulak szigetén. A 750 esztendeje domonkos rendi apácaként elhunyt királylány unokaöccse, IV. László igyekezett keresztülvitetni nagynénje szentté avatását. 1276-ban a pápa követeket küldött Magyarországra, akik tanúkat hallgattak meg Margit életéről és a közbenjárására történt csodákról. A vallomások alapján készült szentté avatási jegyzőkönyv értékes forrása a középkori kultúrtörténetünknek.

Lola Montez, a botrányhős. Képzett táncosnő lett volna, ahogy önéletrajzában állította? Vagy inkább könnyű, kitartott nőcske, aki remekül keverte az igazságot a nyilvánvaló hazugságokkal? Királyi szerető, aki olyan férfiakat csavart az ujja köré, mint a zeneszerző Liszt Ferenc, az író Alexandre Dumas és a bajor uralkodó, I. Lajos? Művelődéstörténészek szerint leginkább „celeb” volt: nevét botrányaival írta be a történelembe.

Téli számunkban olvashatnak még a pezsgőzés történetéről, hét misztikus Mária-jelenésről, a középkori kolostorok világáról, Kalifornia magyar aranyáról és a maja őserdő titkairól is. A képzőművészet kedvelőivel Hugo van der Goes Jézus születését ábrázoló oltárképét vesszük górcső alá: vajon miért szomorú szentek vannak jelen az örömteli pillanatban? Az építészet kedvelőit pedig a csákigorbói Haller-Jósika-kastélyba kalauzoljuk el.

A Múlt-kor téli számát november 29-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen. Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.