Jerikónál tízszer nagyobb ősi várost találtak Izraelben
2019. október 7. 13:11 MTI
Egy 5000 évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben - jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban Krisztus előtt 3000 évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől.
A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek a kornak a történelmét, mert már az eddig gondoltnál korábban megindulhatott a városiasodás.
Az észak-déli 6-os autópálya egyik bekötőútjának építése közben bukkantak a Tel-Aviv és Haifa között félúton az ősi település nyomaira – a helyi törvények szerint meg kellett kezdeni az ásatásokat.
Ez Izrael eddigi legnagyobb ásatási területe, de Jichák Paz, az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA) szakembere a lapnak azt nyilatkozta, hogy az eddig feltárt terület csak az egykori város 10 százaléka.
A Földközi-tenger déli medencéjének most előkerülő eddigi legnagyobb városában az épületek maradványai alapján fejlett hatalmi központ működött számos középülettel a 65 hektár nagyságúra becsült területen, ami a korabeli Jerikóénak a tízszerese.
Az írásbeliség előtt megszületett város tervezett, és sűrűn lakott volt, a lakóépületek mellett raktárak és magtárak álltak a kikövezett utcák mentén. Tornyokkal megerősített, két méter széles városfal védte a települést, amelynek a falon kívül saját temetője is volt, valószínűleg a társadalmi helyzet alapján differenciált egyszerűbb és jelentősebb sírokkal.
A legnagyobb, 25 méter hosszú épület szakrális célokat szolgálhatott, embert utánzó figurákat találtak benne, mellette két hatalmas, messziről odavitt kőalapot, amelyek egyikén állatok csontvázaira leltek.
A szakemberek egyelőre nem tudják, miért, de a nyomok szerint Kr. e. 3050 körül a várost elhagyták lakói. Az ásatások befejezése, a leletek dokumentálása után az árkokat betemetik, folytatják az útépítést, s várhatóan nem lesznek látogathatók a váratlanul megtalált ősi város maradványai.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
