Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Aznap: 1982. március 29.

2019. március 29. 18:12 Múlt-kor

1982. március 29-én, hétfőn Magyarország és a világ figyelmét számos téma kötötte le: növekedett a feszültség Argentína és Nagy-Britannia között, dúlt a háború Irak és Irán között, Kádár János és Aczél György is külföldi vendégeket fogadtak, az ország pedig az akkoriban politikai szempontból hatalmas jelentőséggel bíró április 4-ei ünnepre készült. A magyar újságok egy, a magyar filmipar és az ország nemzetközi megítélése szempontjából rendkívül fontos eseményről azonban nem számoltak be.

<

Április 4-ére készül az ország

A Magyar Nemzet beszámolt a felszabadulás ünnepének várható menetéről:
„Felszabadulásunk 37. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4. tiszteletére nemzeti színű és vörös lobogók, üdvözlő feliratok, színes dekorációk kerülnék a fővárosi utcákra, á középületek és a fontosabb állami intézmények homlokzatára. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen.”

Elhalasztották a Columbia űrsikló leszállását

A Magyar Nemzet írt a végül 2003-ban tragikus körülmények között megsemmisült amerikai űrhajó aktuális missziójáról:
„Az utolsó pillanatban hétfőről keddre halasztották a Columbia amerikai űrrepülőgép leszállását, mert a leszállóhely térségében rosszak az időjárási viszonyok. A Columbiának közép-európai idő szerint hétfőn este fél tíz előtt pár perccel kelleti volna leszállnia a New Mexico állambeli White Sand légitámaszponton – de 39 perccel a leszállás kezdetének időpontja előtt a NASA bejelentette: a homoksivatagban dúló szélvihar miatt a leszállást egy nappal későbbre halasztják.”

Átcsoportosítás az Irak és Irán között dúló háborúban

A Magyar Nemzet közölte a Reuters tudósítását:
„Irak legfelsőbb katonai parancsnoksága elrendelte a negyedik iraki hadsereg visszavonását az irak–iráni fronton kiépített állásaiból – közölte kedden az INA iraki hírügynökség. Az iraki hírügynökség jelentésében idézte Szaddam Husszein iraki elnököt, aki a negyedik hadsereg főparancsnokához éljuttatött üzenetében közölte: a legfelsőbb katonai parancsnokság hozott határozatot arról, hogy a hadsereget – amely „csapásaival lekötötte az ellenség előrenyomulását” – az arcvonal mögé csoportosítják át.”

Arab sztrájk és izraeli óvintézkedések

A Népszava beszámolója:
„A Ciszjordániában és Gázában kialakult robbanásveszélyes feszültség továbbterjedésétől tartva az izraeli hatóságok hétfőn nagyszabású óvintézkedések keretében jelentős létszámú rendfenntartó erőket küldtek Galileába, ahol a félmilliós izraeli arab kisebbség ma általános szolidaritási sztrájkkal kíván tiltakozni Tel Avivnak a megszállt területeken alkalmazott elnyomó politikája ellen.”
„A Begin-kormány vasárnapi ülésén – miután jóváhagyta a nyugati parti és gázai palesztinok ellenállásának letörését célzó katonai megtorló intézkedéseket – fenyegető hangnemű nyilatkozatban figyelmeztette az izraeli arabokat a rend és a fegyelem fenntartására.”

A közelgő háború előjelei

A Népszava közölte az MTI tudósítását a Nagy-Britannia és Argentína között növekvő feszültségről, amely nem sokkal később a Falkland-szigetekért folytatott háborúhoz vezetett:
„Londonba érkező hírek szerint fokozódik a feszültség Nagy-Britannia és Argentína között a Falkland-szigetek hovatartozása miatt. A területi vita amiatt került napirendre, mert argentin hulladékfém-kereskedők egy csoportja a brit hatóságok megkerülésével partra- szállt a Falkland-szigetekhez tartozó Georgián, kitűzte az argentin zászlót és nem hajlandó távozni. Brit részről diplomáciai úton próbálják a konfliktust rendezni. Arra a hírre viszont, hogy Londonból 40 tengerészgyalogos repült Uruguayba, majd onnan a Falkland-szigetek felé indult, az argentin haditengerészet több hajóegységét mozgósította.”

Tavaszi úttörő-olimpia

A Népszabadság írt a tavaszi szünetben tartandó ifjúsági sportprogramról:
„A tavalyi sikeres próbaversenyek után az idén a tavaszi szünetben első ízben rendezik meg a fiatal ökölvívók és vívók úttörő-olimpiáját.  Az ökölvívók Oroszlányban lépnek a kötelek közé. Az elődöntők április 5-én kezdődnek, a döntők április 7-én délután. Az úttörő-olimpián az indulás jogáért az előselejtezőkön négy- százötvenen kísérelték meg a továbbjutást.”

„A vívóreménységek három fegyvernemben, férfi- és női tőrben, valamint kardban mérik össze erejüket április 6-án Nagykanizsán. Másnap kerül sor a Nemzetközi Vívó Szövetség versenynaptárában szereplő Fabik-kupa csapatversenyre. Ezen a viadalon hatfős együttesek indulnak, fegyvernemenként két-két versenyzővel. A külföldi színeket három osztrák és egy-egy jugoszláv és NDK-beli csapat képviseli. A magyar részvevőket az úttörő-olimpia bajnokaiból és helyezettjeiből állítják össze A és B válogatottban, s indul a házigazda úttörőház csapata is.”

Kádár János nyugatnémet szociáldemokrata politikusokat fogadott

A Népszabadság beszámolója a március 30-i számban:
„Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagját, valamint a kíséretében levő Eugen Selbmannt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai tanácsadóját. A vendégek az MSZMP KB meghívására vasárnap este érkeztek hazánkba.”

„A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseire, az enyhülési politika további megerősítésének lehetőségeiről. Foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt közötti rendszeres párbeszéd továbbfolytatásának fontosságával, amely jól szolgálja a sokrétű és jól fejlődő kapcsolatokat s egyúttal a nemzetközi béke, a biztonság ügyét.”

Indiába látogatott a későbbi szovjet külügyminiszter

A Népszabadság beszámolt Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Eduard Sevardnadze találkozójáról:
„Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn fogadta Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Grúz Kommunista Párt KB első titkárát. A megbeszélésen a két ország népeinek tartós történelmi hagyománnyá vált kapcsolatairól megállapították, hogy azok továbbra is jól fejlődnek.”

„Újfajta népbetegség” a mozgáshiány

Kertész Péter véleménycikke a Magyar Nemzetben az iskolai testnevelés megvalósításának nehézségeit taglalta:
„Valamikor lóra termettünk, most meg – tisztelet a kivételnek – túltápláltak, edzetlenek vagyunk. Ily módon újfajta népbetegség van kialakulóban, amit népszerűén mozgásszegénységnek nevezhetnénk. Pedig jó ideje már annak, hogy – papíron legalábbis – a testi nevelés egyenértékű lett a szellemivel s elvileg a testnevelés éppen olyan főtantárgy, mint teszem azt a matematika. Csak míg az utóbbi okítására zsúfolt, szegényesen berendezett tanteremben is van lehetőség, addig a gimnasztikához – kivált az udvartalan iskolákban s télvíz idején – bordásfal, gyűrűhinta, mászórúd, egyszóval tornaterem szükségeltetik. Aminek változatlanul nem vagyunk bőviben. Még ott sem, ahol van, mert ha huszonnégy órán át üzemelne, akkor se lehetne megtartani valamennyi osztálynak a heti három órát. Ezt tudva, esténként rendre szkeptikusan kérdezem a fiamat, hogy, na, mi volt az iskolában. Mire ő azzal szokta kezdeni a választ, hogy mi nem volt: tornaóra. Mivel hogy nem fértek be a tornaterembe, a zsibogóban meg nem tarthatta meg a tanító néni az órát, mert a szomszédos osztályokat zavarta volna a behallatszó zaj. Úgyhogy lyukas óra volt, mindenki azt csinált szép csendben a padjában, amit akart.”

Hordalékeltávolítás indult a Balatonon

A Magyar Nemzet tudósítása:
„A Balaton vízminőségének javítására, a tó élővilágának védelmére nagyméretű iszapcsapdát alakítanak ki a tó nyugati partvidékén, a Zala folyó torkolatánál A munkálatokat a balatoni vízügyi kirendeltség hétfőn helyszínre érkezett kotróhajói megkezdték: több mint egymillió köbméter, évszázadokon át lerakodott hordalékot távolítanak el a tófenékről. A iszapcsapda létrehozásával tisztább lesz a Balaton vize.”

Korlátozott szabadságú elnökválasztás El Salvadorban

A Népszabadság közölte havannai tudósítója beszámolóját:
„Mintegy hatvan halott, Salvador több városában súlyos katonai ösz- szecsapások, a szavazásra jogosultak nagy részének távolmaradása – röviden ez a Washington által erőszakolt vasárnapi Salvadort választások mérlege.”

„Bármilyen eredményt hozzon is ki a salvadori választási bizottság, a vasárnapi események az egész világ közvéleménye számára ismét kétségtelenné tették, hogy a washingtoni recept nem ad, nem adhat meg
oldást az ország mély válságára, amelynek gyökere a lakosság nagy részének durva elnyomásából és kizsákmányolásából ered.”

Magyar–csehszlovák vízügyi tárgyalások

A Népszabadság rövid híre:
„Magyar–csehszlovák vízügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött, a Rajka és Szob közös Duna-szakasz szabályozásával és a hajózással kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások során áttekintik a korábbi szabályozások eredményeit, amelyek kedvezően befolyásolták a hajózást.
Az idei terv 360 ezer köbméter gázlókotrást és 35 ezer köbméter kő beépítését írja elő. 1982-ben a csallóközi és a szigetközi oldalon folytatják a Duna-ágak elzárását és az egységes partfal kiépítését a főmeder szélén.”

Aczél György pápai nunciust fogadott

A Népszava beszámolója Luigi Poggi érsek budapesti látogatásáról:
„Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden az Országházban fogadta Luigi Poggi érseket, a szentszék rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nunciusát. A szentszék képviselőjének fogadásán részt vett dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke és Miklós Imre államtitkár, az Állatmi Egyházügyi Hívatal elnöke. A szívélyes légkörű találkozón kölcsönösen hasznosnak értékelték a magyar–vatikáni kapcsolatokat, a kétoldalú rendszeres tárgyalások eddigi eredményeit, azok továbbfejlődésének reményében. Luigi Poggi érsek egyhetes magyarországi látogatása után szerdán utazik el Budapestről.”

A nap legjelentősebb híre: magyar Oscar-díj

1982. március 29-én kapta meg Szabó István rendező Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A két világháború között játszódó film Klaus Maria Brandauer által alakított főszereplője egy tehetséges német színész, akinek kollégái segítenek karrierje előmozdításában, azonban ahogy egyre több sikert ér el, megtagadja múltját, és a hatalomra kerülő náci párt bűvkörébe kerül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Aznap: 1982. március 29.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra