A 20. század minden vihara nyomott hagyott az Astoria Szállón

2019. március 14. 14:04 MTI

Az épületben működött az őszirózsás forradalom idején a Magyar Nemzeti Tanács, 1944-ben a Gestapo főparancsnoksága, de helyt adott a szálloda például a Csodálatos Júlia, a Rokonok vagy a Miniszter félrelép című filmek egyes jeleneteinek is. A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálloda a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, Budapest belvárosában található. Helyén, a Hatvani kapu szomszédságában egykor Unger Benedek kovácsmester műhelye működött. Amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, a megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek.

A mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó a pesti irodalmi élet egyik központja, politikusok, művészek találkozóhelye lett. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma is emléktábla tanúskodik. A Zrínyi Kávéház lebontása után az Unger, Elek és Takács családok három telken álló szállót terveztettek, amelyet az amerikai Waldorf Astoriát megjárt kiváló vendéglős, az építményt kibérlő Gellér Mihály tanácsát követve Astoriának neveztek el.

A Belváros szívében működő szálloda főbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nyílt, mellette az étterem, a Magyar utcai bejáratnál pedig kávéház üzemelt. A kor minden vívmánya megtalálható volt a szállóban: felvonó és központi fűtés, zajmentes porelszívó rendszer és sok fürdőszoba. Az Astoria a kényes ízlésű Krúdy Gyula igényeit is kielégítette, de hírességekben soha nem volt hiány a vendégkönyv lapjai szerint. A főváros ostromakor huszonnégy belövés és két bombatalálat érte az épületet, és az 1956-os forradalom is nyomot hagyott rajta. A hatvanas években már ismét a város legelőkelőbb szállodája lett, valamint új szárnnyal bővült a Magyar utcai oldalon.