Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Kizárólag színvonalas irodalmi alapanyagból volt hajlandó dolgozni George Cukor

2019. január 24. 12:13 MTI

36 éve, 1983. január 24-én halt meg George Cukor, Hollywood aranykorának magyar származású Oscar-díjas rendezője, akinek My Fair Lady című munkája minden idők egyik legsikeresebb filmmusicalje.

<

George Dewey Cukor 1899. július 7-én született New Yorkban, magyar zsidó bevándorlók gyermekeként. Korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra. Egy ideig statiszta volt a Metropolitan Operában, a Broadwayn segédrendezőből küzdötte fel magát a rendezők közé. Innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.

A szintén magyar származású Adolph Zukor által 1912-ben alapított Paramount Pictures filmstúdióban dialógusrendezőként kezdett dolgozni, egyebek közt közreműködött a Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús film munkálataiban. Rendezőként 1930-ban a Tarnished Lady című filmdrámával mutatkozott be. A nehéz természetű Cukor hamar összekülönbözött a vezetéssel, különösen azt vette zokon, hogy egyik munkáját újrarendeztették, így az RKO, majd az MGM stúdióhoz szerződött.

Az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint a Katharine Hepburnnel készült Búcsú a szerelemtől. Kedvenc színésznőjével aztán tíz közös munkát jegyzett, köztük a Vacsora nyolckort és a Fiatal asszonyokat; utóbbiért jelölték először Oscar-díjra 1933-ban. Elkészítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia, A kaméliás hölgy filmváltozatát, utóbbi címszerepét másik kedvenc sztárja, Greta Garbo alakította. A hallgatag és titokzatos svéd dívára osztotta A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepét is, amely Garbo utolsó filmje lett: a közönség nem díjazta a filmcsillag műfajváltását, aki elkeseredésében örökre hátat fordított Hollywoodnak.

Cukor a harmincas évek végére a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett. 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de David O. Selznick producer a forgatás előtt néhány nappal az állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. Cukort a Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta, előbbiben ismét Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet.

Első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal 1954-ben készítette. 1960-ban a Marilyn Monroe-val forgatott Szeressünk megbukott, annál nagyobb sikert aratott viszont a négy évvel későbbi My Fair Lady. Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmért járót. Ötödik jelöléséért végre Cukor is magához szoríthatta a filmvilág legrangosabb kitüntetését, rendezői munkájáért abban az évben az Arany Glóbusz-díjat, valamint a brit filmakadémia (BAFTA) kitüntetését is átvehette.

Cukor élete végéig dolgozott. Túl a hetvenen, 1975-ben parádés szereposztással (Ava Gardner, Elizabeth Taylor, Jane Fonda) készítette el Maeterlinck A kék madár című meséjének filmváltozatát, de az első szovjet-amerikai koprodukció a mozikban hatalmasat bukott. A balsiker nem szegte kedvét, és producereket is talált, így több tévéfilmet rendezett még, utolsó munkája, a Gazdagok és híresek 1981-ben két nő történetét mesélte el. Őrök bánata maradt, hogy soha nem tudta elkészíteni az írónő Virginia Woolf életét feldolgozó filmet, amelynek főszerepét Maggie Smithnek szánta.

Korán megfogadta, hogy csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik - szavai szerint „ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek” -, és ehhez tartotta is magát. Színházi tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra, és közülük öt át is vehette a kitüntetést. Főként a gyengébb nem tagjaival tudott bánni, de a "nők rendezője" jelző ellen hevesen tiltakozott.

A szinte minden műfajban remeklő Cukor ars poeticája így szólt: „Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson”. A szakma is méltányolta, említett kitüntetései mellett megkapta a televíziós Emmy-díjat, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, 1982-ben életművéért a velencei nemzetközi filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjjal tüntették ki.

Az ünnepelt bonviván Cukor hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. Keresztlánya a művészi pályát választó Mia Farrow színésznő volt. George Cukort 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál, szívinfarktus következtében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kizárólag színvonalas irodalmi alapanyagból volt hajlandó dolgozni George Cukor

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra