Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
A széles közvélemény körében számtalan olyan történelmi legenda, tévedés és félreértés terjed napjainkban is, amelyeket a történelemtudomány már régen megcáfolt. Most ezek közül mutatunk be hetet.
A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be
A legenda szerint a harmadik pun-római háború végén, Kr.e. 146-ban ifjabb Scipio elfoglalta az észak-afrikai Karthágó városát, falait lerombolta, földjét felszántotta, s barázdáit sóval hintette be. A tévhit még az 1930-ban kiadott Cambridge Ancient History-ban is ismert és megkérdőjelezhetetlen tényként szerepelt.
Ez a felvetés azonban teljesen alaptalan, ugyanis egyetlen ókori forrás sem szól erről. Legrészletesebben az ostromot végignéző Polübiosz feljegyzései alapján beszámoló Appianosz 2. századi művében olvashatunk a város lerombolásáról, ám ott csak arról szól a fáma, hogy átkot mondtak az ellenséges városra, és megtiltották, hogy bárki ott lakjék.
A Bibliában azonban találunk rá példát. A Bírák könyvében Szichem városa fellázadt az Izraelen uralkodó Abimelek ellen, aki elfoglalta a lázadó települést, „a benne lévő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.”
Valószínű, hogy csak egy fantáziadús középkori krónikás vette át a bibliai legendát, s terjesztette el igen masszívan a tévhitet. Az Úr büntetésének tarthatta a sóval való behintést, amelyet a keresztény szempontból bűnös Karthágó minden szempontból megérdemelt.
Az iskolarendszerben szájról szájra terjedt a történet, és az ókortudomány közismert közhelyévé vált. Az állítást feltétel nélkül elfogadta mindenki, bár senki nem tette fel a nyilvánvaló kérdést: elképzelhető-e, hogy a római seregnél akkora mennyiségű só lehetett, amely egy egész város beszórására elegendő lett volna?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
