Mindennapi frissítő a Közel-Keletről
2018. május 25. 19:45 Múlt-kor
Manapság, mikor munka közben egy vagy több kávé elfogyasztásával serkentjük magunkat, nem igen gondolunk bele abba, hogy az italnak igen komoly kultúrtörténeti előélete van. Az Észak-Afrikában, majd a Közel-Keleten elterjedt szokás ma is az ottani mindennapok része, ám a kávézás, amely később Európát is meghódította, korántsem aratott osztatlan sikert. Az Oszmán Török Birodalomban akadtak vallási vezetők és szultánok is, akik betiltották volna a kávét, annak testi és lelki értelemben vett káros hatásai miatt. Ha sikerrel jártak volna, alighanem sokunk mindennapjaiból hiányozna az az egyszerű mozdulat, amivel megisszuk.
A próféta, a pásztor és a dervis
A kávézás „feltalálásáról” többféle legenda is maradt fent. Az egyik legismertebb szerint egy Kaldi nevű etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, hogy az állatait megszállta az ördög. Lelkesen mekegtek, fáradhatatlanul szaladtak, csaknem táncra perdültek, és a kimerültségnek nem mutatták a jelét. Kaldi elrohant a közeli kolostorba, és a helyi szerzetesek segítségét kérte, akik ki is derítették, hogy egy közeli cserje piros bogyóit legelték le. A szerzetesek megvizsgálták a bogyókat, maguk is elrágcsálták, meg is főzték, és úgy találták, hogy sokkal élénkebbek lettek az esti ima és a hajnali virrasztás alatt. Az 1671-ben lejegyzett történet szerint mindez valahol Etiópiában, Kr. e. 300-ban történt volna.
Egy másik legenda szerint a beteg Mohamed prófétának Allah, Gábriel arkangyal közvetítésével, maga nyújtotta át a kávét, hogy meggyógyuljon. A próféta a gyógyító italtól olyan erős lett, hogy legyőzött negyven férfit, és meghódított negyven asszonyt. Ez a monda már valószínűleg abból az időszakból származik, amikor a kávét el akarták fogadtatni az iszlám hívőkkel.
Van egy legenda Omar dervisről is, aki betegeket gyógyított Mochában (magyarul Mokka). A helyi uralkodó hírét vette ennek, és a beteg lányához hívatta Omárt, aki buzgón imádkozva meggyógyította a lányt. Az uralkodó megkérdezte, hogy milyen jutalomra tart igényt, mire Omar megkérte a lánya kezét, de válaszul elűzték Mochából. Egy barlangban kellett rejtőznie, és az éhhalál szélén állva azonban Isten egy bokorhoz vezette, amely tele volt piros bogyókkal. Mikor fogyasztott belőlük, frissebbnek érezte magát. Később a mochaiak mégis felkeresték, akiknek adott a bogyókból főzött italból. A sikeres kúrák láttán visszaengedték Mochába, a vallási vezetők pedig szentnek nyilvánították.