A pokol kakofóniája – japán katonák százai eshettek áldozatul a világ legnagyobb krokodiltámadásának
2018. május 3. 18:53 Múlt-kor
1945 első hónapjaiban a Burma partjai mellett fekvő Ramree szigetén feszült egymásnak a brit és a japán hadsereg. Egy, a főseregtől elszakított japán zászlóalj a megadás helyett inkább egy mocsáron átkelve igyekezett megkerülni a brit vonalakat. A mocsárban élő krokodilok azonban ugyancsak félelmetes ellenségnek bizonyultak.
A Burma (ma Mianmar) nyugati partjainál található Ramree szigete 1945 elején került a második világháború harcainak középpontjába. A britek egy légi támaszpontot akartak létesíteni a szigeten, annak érdekében, hogy onnan több támadást tudjanak indítani a szárazföld felé. A terv megvalósítását ekkor már „mindössze” a szigetet védő japán katonák akadályozták.
A brit támadás január 14-én indult, a japánok azonban szívós ellenfélnek bizonyultak és mintegy hat héten keresztül tartották a szigetet. A patthelyzetet végül a brit erőknek sikerült feloldaniuk, amikor egy ügyes manőverrel sikeresen elvágtak a japán főseregtől egy ezer fős zászlóaljat.
Az elszigetelt japán egységhez hamarosan üzenet érkezett a britektől, amelyben a megadásra szólították fel őket. A japánok előtt ekkor három lehetőség állt: a hadifogság, a harc felvállalása a túlerővel szemben vagy egy kockázatos menekülés a sziget mangrovemocsarain keresztül. Végül az utóbbi mellett döntöttek – vesztükre.
A sártengeren átkelő japánok története kiváló alapanyagot szolgáltathatna akár egy horrorfilmhez is. A katonák egymás után haltak meg a szomjúság, a betegségek és a sűrű növényzetben rejtőző mérgeskígyók, pókok és moszkítók miatt. A mocsár legveszélyesebb lakói azonban minden kétséget kizáróan a bordás krokodilok voltak.
A bordás krokodil a világon jelenleg élő legnagyobb hüllő. Átlagos hossza 2,5 és 5 méter között mozog, de az eddig feljegyzett legnagyobb példány a 6 métert is meghaladta. A jellemzően éjszaka vadászó ragadozó gyakran elejt nagyobb testű emlősöket, így akár lovakat vagy szarvasmarhákat is és rendszeresen megtámadja a territóriumára merészkedő embereket is. Utóbbi tulajdonságát a mocsáron átkelő japán katonák saját bőrükön voltak kénytelen megtapasztalni. Az eseményeket egy brit katona, Bruce Stanley Wright így örökítette meg:
„Az az este [1945. február 19-e] volt a legszörnyűbb, amit a motorcsónakosok bármely tagja valaha is tapasztalt. A krokodilok, felzavarva a harcok hangjától és a vér illatától, a mangrove növényekhez gyűltek és szemüket a víz felett tartva keresték következő prédájukat. Ahogy megjött az apály, a krokodilok rámozdultak a sárba ragadt halott, sebesült és még ép emberekre… A géppuskák szaggatott lövései a sötét mocsárban, megszakítva a hatalmas hüllők állkapcsaiban vergődő emberek sikolyai által és a krokodilok elmosódott, vészjósló hangja a pokol kakofóniájává állt össze… Hajnalban a keselyűk takarították el mindazt, amit a krokodilok meghagytak.”
A mintegy 1000 japán katonából, aki megkísérelte a mocsáron való átkelést, állítólag összesen csak 480 élte túl. A Guiness Rekordok Könyvébe ezért úgy került be ez az eset, mint a világtörténelem legnagyobb krokodiltámadása. Az áldozatok pontos száma mindazonáltal vitatott, hiszen az egyetlen forrásunk Wright később írt beszámolója – illetve az általa hivatkozott japán túlélők elbeszélése –, valamint az sem egyértelmű, hogy az összes áldozat közül mennyien lelték halálukat a krokodilok állkapcsai között és mennyien vesztették életüket a mocsár egyéb veszélyeinek köszönhetően.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
