A pusztító spanyolnátha váratlan pozitívuma: hogyan mozdította elő a nők jogait a gyilkos kór Amerikában?
2018. március 5. 15:13
A történelem nagy katasztrófái sokszor hoznak nagy felfordulást a társadalmakban. Nem volt ez másként 1918-ban sem, amikor az Egyesült Államok férfi munkaerejét egyszerre pusztította az I. világháború és a történelem legnagyobb világjárványa. Hogyan léptek fel a nők a megváltozott helyzetben helytállni kész erőként a társadalomban?
Elég egyetlen fertőzött katona
A fekete halál néven is ismert 14. századi pestisjárvány Európa lakosságának több mint egyharmadát pusztította el 1347 és 1351 között. A nagy 2004-es indiai-óceáni szökőár csak Indonéziában 35 ezer árvát hagyott maga után. Az efféle kataklizmák kivétel nélkül nagy nyomást helyeznek a társadalmakra, amelyeket sújtanak. Habár a katasztrófák mindig tragikus következményekkel járnak, előfordul, hogy valamilyen pozitív következményük is kialakul. A 2004-es szökőár egy már tizenötezer halottat számláló belső konfliktusnak vetett véget Indonéziában, a 14. századi pestis pedig jobbágyok tömegeit szabadította fel, emelkedésre késztette a béreket, és alapvető elmozdulást hozott a gazdaságban, a túlélők életszínvonal-növekedése mellett.
Száz évvel ezelőtt az influenza egy rendkívül potens törzse söpört végig a világon, az emberiség egyharmadát megfertőzve. E katasztrófa is váratlan társadalmi változásokhoz vezetett: új lehetőségeket nyitott meg a nők előtt, és végérvényesen megváltoztatta az életet az Egyesült Államokban. A vírus aránytalanul nagy mértékben sújtotta a fiatal férfiakat, emellett még a háborús helyzet is súlyosbított a munkaerőhiányon az országban. Az így keletkezett rést tölthették be a nők, akik így egy új és nélkülözhetetlen szerepet kezdhettek vállalni a gazdaságban. Történt mindez két évvel az amerikai alkotmány 19. kiegészítése, azaz a nők szavazati jogának megadása előtt.
A spanyolnáthaként ismert betegség több mint 50 millió ember halálát okozta, köztük 670 ezerét az Egyesült Államokban. Összehasonlításul maga a világháború, amely éppen a járvány legsúlyosabb fázisában, 1918 novemberében ért véget, mintegy 17 millió ember haláláért volt felelős. Több amerikai katona elmúlását okozta az influenza, mint a harcok, és a háború számlájára írt halálesetek egy részét is a háború és a betegség valamilyen kombinációja okozta.
A háború csaknem tökéletes viszonyokat teremtett a betegség terjedésének: a fertőzött személyek által kilélegzett apró nedvességcseppek keringtek a sokszor hónapokig egymás közvetlen közelében elszállásolt több ezer fiatal férfi között. Ezt tetézte az immunrendszert gyengítő háborús stressz, és a szintén a háborút gyakran kísérő alultápláltság. Ezeknek köszönhetően futótűzként terjedt a betegség a katonák között. A kiképzőtáborok, lövészárkok és kórházak zsúfoltsága ideális terepet biztosított arra, hogy nagy számú embert fertőzzön meg a spanyolnátha. Ráadásul az elhúzódó háborús állapotok arra is lehetőséget adtak a vírusnak, hogy tökéletesítse fertőzőképességét a kór újabb és újabb, egyre halálosabb hullámaival.
Az amerikai csapatok közül sokaknak már azelőtt megpecsételődött a sorsa, hogy elérték volna Európát. A zsúfolt csapatszállító hajókon elég volt egyetlen fertőzött katona, hogy az egész fedélzeten elterjedjen a vírus. A hazaérkező katonák pedig gyorsan szétszóródtak az ország minden sarkába, magukkal hurcolva a betegséget. Azonban a férfiak sorkötelességénél több is szerepet játszott a halálesetek nemek közti aránytalanságában. Az otthon maradtak között is, akik soha nem vállaltak szerepet a háborúban, a férfiak halálozási aránya meghaladta a nőkét. Demográfiai kutatások azt mutatták ki, hogy az Egyesült Államokban 175 ezerrel több férfi halt meg 1918-ban, mint nő.
A járványokba nagy általánosságban mindig több férfi hal bele, mint nő. Mind a történelem folyamán előfordult járványokban, mind a nagy éhínségekben a nők várható élettartama és gyakran a túlélési arányuk is magasabb a férfiakénál. A pontos okát a férfiak nagyobb veszélyeztetettségének ma sem ismerik a kutatók. Annak a modern sztereotípiának, hogy az influenza típusú megbetegedéseket rosszabbul viselik a férfiak, mélyebben gyökerező okai lehetnek a tünetek egyszerű túljátszásánál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
