Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

10 tény a középkori lovagokról

2017. július 3. 12:08

<

1. Véres csaták, reuma, hátfájás, folytonos életveszély, nyáron hőguta, télen fagyoskodás – csak néhány nehézség, amellyel a középkori lovagoknak életük során szembe kellett nézniük.

2. A leendő lovagok sorsa már öt-hat éves korukban meg volt pecsételve, amikor szüleik elküldték fiaikat egy hűbérúr udvarába, hogy annak felügyelete alatt lovaggá váljanak.

3. A kisiskolás korú gyermekeket úszás és ökölharcok edzették férfivé, közben megtanulták használni a lándzsát, a kardot, valamint a tőrt, s magukévá tették az íjászat tudományát is − habár a lovagi eszme szerint a lesből támadás, illetve az íj vagy számszeríj használata nem számított lovagias tettnek.

4. A férfikort hét-nyolc éves képzésük után, 14 éves korukban érték el, amikor átadták nekik a templomban megszentelt kardot. Eddig apródokként szolgáltak uruk mellett, akiknek főként a pajzs cipelésében segédkeztek, ezt követően elnyerték a jogot, hogy részt vegyenek a lovagi tornákon. Az éveken át tartó folyamatos „edzés” során huszonéves korukra megszerzett erejük a mai rögbijátékosokéval vetekedett.

5. A lovagi tornák pompája, ünnepi jellege és − mai szóval élve − fesztiválhangulata egy hosszabb távú fejlődés eredményei voltak. Előtte garázda nemesek beszéltek meg találkozókat a nyílt pusztában, amelyek tömegverekedéssé fajultak, és amelyeket halottak vagy súlyos sebesültek öveztek. Csak amikor az egyház kiátkozással fenyegetőzött, akkor öltött civilizáltabb formát a versengés.

6. A háborúk a középkorban általában szűk időintervallumban zajlottak: a késő nyári vagy kora őszi időszakban, amikor már betakarították a termést, az utak még nem voltak túl porosak és a hőmérséklet nem volt se túl meleg, se túl hideg, a lovagok ekkor vonultak a középkor legnagyobb csatáiba.

7. Még a kutatók is sokáig úgy gondolták, hogy a harcosok kardja legalább hat-hét kilót nyomott. Ebben az esetben azonban igen kevés lovag lett volna képes tartósan fogni a harci eszközét. Valószínűleg olyan fegyverekkel harcoltak, amelyek 3 fontnál (1,5 kg) nem voltak nehezebbek. A régészek már azt is bebizonyították, hogy a lovak nagyságát is túlbecsültük. A félelmetes lovagok valószínűleg egy mai pónilónál épphogy nagyobb harci lóval vonultak hadba.

8. A lovagok élete teli volt veszéllyel. A régészeti tanúságok szerint alig ismerünk olyan lovagsírt, ahol a maradványokon ne lett volna többféle sérülés is: volt, hogy a fél fogsorukat kiverték, a koponyacsontokon horpadások, a kar és lábszárcsontokon pedig vágásnyomok tucatjai éktelenkedtek, s szinte nem találtak olyan középkori harcost, akinek ne lett volna eltörve valamelyik bordája.

9. A középkor katonáinak mindennapjait három dolog is „feldobta”: az alkohol, a fosztogatás és a hölgyek. A lovagok esténként ünnepi ruhában ültek a legszebb nők mellett az udvarban, és többnyelvű társalgást folytattak Istenről, a világról, a királyról, a szórakozást pedig a jó ételek, a borssal fűszerezett bor és a tánc tették teljessé.

10. A 11. század végére a középkor hajnalán kialakuló lovagi ideálokból alig maradt valami. A túlnépesedett Nyugat-Európában a rablólovagok állandó fosztogatásai, hatalmaskodásai már a társadalom rendjét veszélyeztették. Az egyház, amely maga is szenvedő alanya volt a helyzetnek, kezdetben a Treuga Dei (Isten békéje) meghirdetésével próbálta fékezni az anarchikus állapotok eluralkodását, aminek az volt a lényege, hogy a hét bizonyos napjain egyszerűen megtiltották a fegyveres fellépéseket. II. Orbán pápa végül egy „szent háború” megszervezésében látta a megoldást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

10 tény a középkori lovagokról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra