Meghökkentő halálesetek: megjelent a Múlt-kor nyári száma

2015. május 29. 14:36

Már az ókor sem volt mentes a furcsa halálesetektől. Aiszkhülosz, a híres athéni tragédiaíró halálát például egy sas és egy teknős okozta. A középkor embere általában nem volt hosszú életű, és nem voltak azok az Árpád-ház férfitagjai sem. A dinasztia huszonhárom királyt adott az országnak, akiknek csupán alig egyharmada érte meg a 40. életévét. I. Bélát például összeomló fatrónusa temette maga alá, II. Béla korai halála pedig aligha volt független elhatalmasodó alkoholizmusától. Mindössze két királyról állítható bizonyosan, hogy életüknek gyilkosság vetett véget. Az Árpád-házi rémhistóriákat keresse a magazinban.

A zseniális vagy különlegesen szórakoztató teljesítményt létrehozó neves emberek halála folyamatosan lázban tartja a közvéleményt, és különösen így van ez akkor, amikor – ahogy Houdini esetében is – a halál bizarr, hátborzongatóan sorsszerűnek tűnő vagy némileg homályos körülmények között következett be. Pierre Curie váratlanul halt meg, Oscar Wilde feleségénél egy furcsa kórt diagnosztizáltak, Rudolf Diesel tisztázatlan körülmények között vesztette életét, Walt Disney pedig állítólag hibernáltatta magát. A részleteket megtalálja a magazinban.

Hová tűnt Fráter György barát füle? Hol lehet Roald Amundsen holtteste? Miért végzett önmagával Teleki László? Mi okozta Jurij Gagarin és Horthy István halálát? Ki volt a cinkotai asszonyirtó? Milyen brutális eszközökkel végeztek ki szenteket? A Múlt-kor nyári számában ezekre és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat, de annak is utánajárunk, hogyan csap le Ötzi, Tutanhamon, vagy az amerikai elnököket sújtó, sóni törzsfőnök átka mind a mai napig.

Jókai nem hazudott: létezett a „Senki szigete”. A magyar-román-szerb hármas határ közepén elnyúló Ada-Kaleh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt tűnt el a Duna hullámaiban. A titokzatos helyről most a Múlt-kor legfrissebb számának hasábjain olvashat részletesen.

Krúdy Gyula utolsó novelláiban az étkezés kultusza már felülírja a szerelem jelentőségét is. A nagyétkű temetkezési vállalkozó a levessel „csókolózik”, a hónapos retek azt mondja az éhes vendégnek: „szeretlek” . Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja. A Múlt-kor most mégis kísérletet tesz rá.

Aktuális számunkban olvashatnak még Buffalo Bill magyarországi kalandjairól, Sztálin, Mussolini és Castro furcsa hobbijairól, bepillantást nyújtunk az ókori római fürdőkultúrába, illetve a fagylaltozás magyar gasztronómiatörténetébe is: kiderül, mivel hűsítették magukat eleink a forró nyári hónapok alatt. Legfrissebb számunkban bemutatjuk az első történelmi jelentőségű szelfiket, illetve az egri vár titokzatos kazamatáit is. Szereti a Magyar filmeket? Filmtérképünkön most bemutatjuk, melyik magyar film cselekménye, melyik megyéhez köthető.

Az építészet szerelmeseit ezúttal a Múzeum körúton, illetve a gernyeszegi Teleki-kastélyban látjuk vendégül, a képzőművészet kedvelőivel pedig Nicolas Maes, A hallgatózó nő című festményének titkaiba mélyedünk el.

A Múlt-kor nyári számát május 30-tól keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen!