350 ezer éve kezdtük rendszeresen használni a tüzet
2014. december 15. 17:24
A tűzgyújtás elsajátítása az emberiség történetének egyik legfontosabb pillanata volt, de hogy erre mikor került sor, az régóta az őstörténet-kutatás egyik legvitatottabb kérdése. Kutatók a minap bejelentették: az egyik izraeli barlangban feltárt leletek arról árulkodnak, hogy eleink 350 ezer éve kezdték el a tüzet rendszeresen használni - ez szerintük elég régen lehetett ahhoz, hogy nagy hatással legyen a kultúrára és viselkedésre, ám nem elég korán ahhoz, hogy megmagyarázza a megnövekedett agytérfogat kialakulását. Egy biztos: a vita jó darabig nem fog nyugvópontra jutni.
Az izraeli kikötővárostól, Haifától 24 kilométerre délre található Tabun-barlang rétegeiben 500 ezer év történelmi emlékei őrződtek meg, ami különleges bepillantást enged az emberiség történetének vizsgálatába. Erről beszélt Ron Shimelmitz, a Haifai Egyetem régésze is, amikor úgy fogalmazott: "Meg tudjuk vizsgálni lépésről lépésre, hogyan változott az idők során a tűzhasználat a történelem folyamán".
A régészek a barlangban korábban már feltárt leleteket vizsgáltak meg: egyfelől a vágásra és a hús lekaparására szolgáló pattintott kovakőszerszámokat, másrészt a készítésük során keletkezett törmelékeket. Hogy megállapítsák, mikor válhatott mindennapossá a tűzhasználat a barlang lakói között, 100 kőzetrétegen keresztül elemezték a kőeszközöket a 16 méter mélyen lévő legalsó régészeti rétegtől kezdve.
A 350 ezer évesnél régebbi rétegekben szinte egyik kőeszközön sem találtak égésre utaló nyomokat, ezt követően viszont megugranak azon tárgyi leletek száma, amelyeken égésnyomok vannak. Mivel a barlangokban a természetes tűz nagyon ritka, szakértők szerint a Tabun-barlangban talált megégetett kovakőeszközök olyan tűzzel kerültek érintkezésbe, amelyet az ember már kontrollálni tudott. A szakértők - akik kutatásukról a Journal of Human Evolution decemberi számában számoltak be - a megégett kovakövek számának ugrásszerű növekedéséből arra következtetnek, hogy az ember ekkoriban tanulta meg uralni a tüzet: vagy úgy, hogy képes volt tüzet gyújtani, vagy úgy, hogy kordában tartotta a természetes tüzet.
Shimelmitz szerint eredményeik egybecsengenek a közeli lelőhelyeken végzett kutatásokkal, amelyek szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az ember 300-400 ezer évvel ezelőtt kezdte használni rendszeresen a tüzet. A korábbi kutatások szerint ugyan a tűzhasználat kezdete jóval korábbra datálható, de - mivel a leleteken lényegesen kevesebb égésnyom van - akkor az még nem volt mindennapos.
A mostani kutatás persze nem jelenti azt, hogy lezárultak volna a korai tűzhasználattal kapcsolatos akadémiai viták. Richard Wrangham, a Harvard professzora például úgy véli, hogy az ember sokkal korábban, körülbelül 2 millió éve kezdett el sütni, ami többek között hozzájárult az agytérfogat növekedéséhez is. Bár a felfedezést "érdekesnek" nevezte, Wrangham szerint "még több információra van szükség", hogy Shimelmitzék feltételezését el tudjuk fogadni. A professzor úgy vélekedett, hogy a barlang legkorábbi lakói másfajta célokra használhatták a barlangot, például tárolásra vagy az állatok levágására, a sütés pedig nyílt területen folyt.
Ő és Shimelmitz abban azonban egyetért: bármikor is történt a tűzgyújtás elsajátítása, az ember hatalmas tudás birtokába került, ugyanis a tűz meleget és fényt adott, megpuhították vele a húst, illetve távol tartották a ragadozókat. "Volt annak oka, hogy miért tekintettek rá az istenek ajándékaként" - fogalmazott Shimelmitz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
