Luther: a fiatal joghallgató viharos útja a reformációig
2014. október 31. 12:39 Németh Máté
Négyszázkilencvenhét éve, 1517. október 31-én gondolta úgy Luther Márton, hogy Wittenbergben közzéteszi az egyház megreformálásáról szóló nézeteit. A fiatal, mindössze harminchárom éves szerzetes ekkor még nem volt tudatában annak, hogy lépésével egy olyan lavinát indít el a kontinensen, amely alapvető politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és vallási következményekkel fog járni. Noha Luther eredetileg nem szándékozott új egyházat alapítani, fellépése végül mégis szakadáshoz vezetett, Európa országain pedig évszázadok óta nem látott változások söpörtek végig. De hogyan jutott el egy jogásznak készülő fiatal odáig, hogy Antikrisztusnak nevezze az egyházfőt és olyan kijelentésekre ragadtassa magát, mint hogy „Ha létezik a pokol, Róma afölé épült!”? Írásunkban a kontinens vallási térképét átrajzoló reformáció elindítójának életét, annak legfontosabb állomásait követjük végig a wittenbergi „zászlóbontásig”.
A gyermekévek és a „viharos” út
Martin Luther (németül eredetileg Martin Luder) 1483. november 10-én látta meg a napvilágot a szászországi Eislebenben, egy igen tehetős bányász fiaként. Luthert vállalkozó édesapja, Hans Luder eredetileg jogászi pályára szánta, taníttatására így nem sajnálta a pénzt. A bányász apa vagyonát kemény, fáradhatatlan munkával, nagy szorgalommal gyűjtötte össze, e tulajdonságát Márton is örökölte. Luther visszaemlékezései szerint szüleitől a legkisebb vétségért is komoly fenyítést kapott, híven a korszakban uralkodó nevelési elvhez: „Aki gyermekét szereti, megveri”. A prédikátor később utódait - talán ezért is - lazán, olykor hanyagul nevelte.
A latin nyelv elsajátítása után Luther - akit tanulótársai alacsony, izmos testalkatú, kemény koponyájú, éles tekintetű fiúnak írtak le - apja jóvoltából 1501-ben kezdte meg tanulmányait az erfurti egyetemen. A négyéves itt-tartózkodása során előbb a szabad művészeteket sajátította el, majd - Hans elképzeléseinek megfelelően, aki fia továbbtanulásától várta, hogy a családot felemeli a polgárság felsőbb rétegei közé - jogi tanulmányokat folytatott.
Erfurtban teológiával ugyan nem foglalkozott, de emlékei szerint itt vett először Bibliát a kezébe, példás szorgalma mellett pedig minden reggelét a templomban kezdte imádsággal. Luther meggyőződése volt, hogy „aki serényen imádkozik, több mint felét elvégezte a tanulnivalónak”. Tanárai véleménye alapján Luther ígéretes karrier előtt állt, igaz, ezt kicsit másképp képzelték, mint ahogy végül történt.
Luther épp az egyik közeli városból, Gothából tért vissza, amikor Stotternheim közelében nagy viharba keveredett. Itt, a bányászok védőszentjéhez könyörögve fogadta meg, hogy megmenekülése esetén szerzetes lesz. Ígéretéhez híven Erfurtba érkezve eladta jogi könyveit, és egy általa szervezett búcsúlakomát követően el is indult az erfurti Ágoston-rendi szerzetesek kolostorába. Igaz, ez nagy kirándulást nem jelentett, a rendház ugyanis ugyanabban az utcában volt, mint a kollégium, ahol addig lakott…
Támogasd a 
szerkesztőségét!
