Érelmeszesedés nyomaira bukkantak az ősi amarai leleteknél

2014. április 8. 19:22

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése alapján a globális halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik. A világon évente több mint 17 millió ember hal meg e betegségek miatt. A szív- és érrendszeri megbetegedések azonban korábban szinte ismeretlenek voltak, eddig csupán múmiáknál sikerült kimutatni.

A Durhami Egyetem bioarcheológusai öt - három nő és két férfi -, 3000 éves, 35 és 50 év között elhunyt személy csontvázánál szintén érelmeszesedésre (atherosclerosis, ateroszklerózis) utaló jeleket állapítottak meg. A csontvázakra az I. Széthi egyiptomi fáraó által alapított, a Nílus jobb partján elterülő, Szudán fővárosától, Kartúmtól 750 kilométerre északra található Nyugat-Amaránál bukkantak - olvasható a kutatóknak az International Journal of Palaeopathology című szaklapban közölt tanulmányában.

Az érelmeszesedés a szív- és érrendszer betegsége: az artériák falára rakódott zsíros plakkok okozta szűkület. A plakkokban gyakran rakódik le mész, amely szinte csontkeménnyé teszi az erek e részeit, de a dudorokat egyéb anyagok, így zsírok vagy vérfesték is kitöltheti. Ezeket sikerült kimutatni a csontvázak röntgensugaras és elektronmikroszkópos vizsgálatakor.

"Nagyon keveset tudunk az érelmeszesedés előfordulásáról a történeti népességek körében, mivel nagyon nehéz bizonyítékot találni a csontokban" - mondta el Michaela Binder kutatásvezető, a Durhami Egyetem doktorandája. "A 3000 éves csontokon látható, az artériák falára rakódott plakkok azt mutatják, az érelmeszesedés nem modern betegség, hanem összefüggésbe hozható gyulladással, az öregedéssel és a genetikával" - tette hozzá.

A British Museum gyűjteményéhez tartozó csontvázakat különböző, i.e. 1300 és i.e. 800 közé datált sírokban találták meg. A feltárt sírmellékletek alapján az elhunytak a társadalom különböző rétegeihez tartoztak, a két férfi pedig ugyanabból a sírból származik, ahol az első áttétes daganattal diagnosztizált férfit is megtalálták.