Ritka angolszász kori táblajátékra bukkantak

2014. január 15. 13:35

Az angolszászokról közismert, hogy szerették a táblajátékokat, s több olyan temetkezésről is tudunk a korból, amelyben játékelemeket, illetve komplett társasjátékokat tártak fel a régészek. A mostani felfedezés jelentőségét növeli, hogy 130 éve, a buckinghamshire-i Taplow Court hercegi sírjának feltárása óta nem találtak a lyminge-ihez hasonló darabot, s ez az első, amelyre egy angolszász királyi központban - pontosabban annak előcsarnokában - bukkantak.

A korabeli írásos források hiányában nehéz meghatározni, hogyan kellett az üreges csontból kifaragott darabbal játszani, ám a mai Németország területéről származó régészeti leletanyagok némi fogódzót nyújthatnak a kérdés tisztázásához. Mind az ostábla egyik változatának tekintett tabula, mind pedig a stratégiai, sakktáblaszerű latrunculi ("banditák) lényege a játékostárs bábuinak megszerzése volt; ezen játékok valamikor az 5. században kerülhettek a csatornán túlra az angolszász migráció nyomán.

A Lyminge-nél feltárt játékdarabok szinte bizonyosan Észak-Németországból származnak, s valószínűleg egy longobárd műhelyben készülhettek. A 6. század végén itáliai hódításra induló longobárdok seregében ugyanis szászok is voltak, így valószínűleg ők vitték magukkal északra a társas elemeit az egyik kereskedelmi út mentén.

A Gabor Thomas vezette kutatás ritka bepillantást enged az angolszász kori királyi központ fényűző életébe. A Reading Egyetem archeológusai ugyanis számos ékszert, luxus kivitelezésű üvegvázákat és állatcsontokkal teli gödröket tártak fel, ami arról árulkodik, hogy a nagy lakomák fémjelezte társadalmi élet integráns része volt a lyminge-i királyi ceremoniális eseményeknek és összejöveteleknek a 6-7. században.