II. Henrik angol király 1133. március 5-én született Le Mansban. Plantagenet Gottfried Anjou grófnak és I. Henrik király leányának, Mathilde fiaként ő volt az első Anjou- vagy Plantagenet-házbeli király. 1154. december 19-én lépett trónra. Megszilárdította a királyi hatalmat, majd Franciaország ellen hadakozott. 1163-ban tért vissza Angliába, s a következő év elején adta ki híres rendeletét, a Claredoni constitutiókat, amelyben az egyház kárára növelte a korona hatalmát. Becket Tamás canterbury érsek - akit ő emelt e méltóságba - azonban tiltakozott a határozatok ellen, Henrik ezért 1170-ben megölette. Óriási felzúdulás tört ki az országban, Henrikkel visszavonatták rendeleteit, sőt Becket sírjánál nyilvánosan vezekelnie kellett - három mérföldet gyalogolt mezítláb -, s így is alig kerülte el az egyházi átkot. Mindamellett még volt ereje, hogy megszállja Írország keleti részét, bár élete vége felé családi viszályok is keserítették életét. Jelentős reformokat vezetett be az igazságszolgáltatásban, ő állította fel az esküdtszék intézményét, és ő rendszeresítette a békebírákat is, ezenkívűl ő vezette be a rövid köpeny divatját, s ezért kiérdemelte a Courtmantle melléknevet. 1189. július 6-ai halála után fia, Oroszlászívű Richárd követte a trónon.