Az egyházi és a világi hatalom közötti vita eléri csúcspontját: IV. (Bajor) Lajos király január 17-én a `római nép nevében` a római városi hivatalnokokkal és Sciarra Colonna kardinálissal római császárrá koronáztatja magát, és április 18-án kihirdeti az Avignonban székelő XXII. János pápa trónfosztását. Helyére május 12-én Corvarói Péter ferences szerzetest választatja meg a római néppel. A nézeteltérés a pápa és a császár között 1323-ban kezdődött: miután Lajos 1322-ben az ellenkirály, Szép Frigyes fölött aratott győzelmével megerősítette helyzetét, a pápa ellenzékét segítette Itáliában. 1323. október 8-án XXII. János felszólította, hogy tegye le a királyi címét, mivel kettős választás esetében pápai döntés szükséges. Mivel Lajos császár kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a királyi méltóságról egyedül a német választófejedelmek többsége dönthet, emiatt XXII. János 1324. március 23-án átok alá helyezte a császárt és követőit. Lajos császár válaszul XXII. Jánost vádolta eretnekséggel, mivel a ferences szerzetesek teljes szegénységet hirdető egyik csoportját elítélte.