A párizsi békekonferencián a győztes szövetséges hatalmak aláírják a Népszövetség, a nemzetközi együttműködést szolgáló szervezet egyezségokmányát, amelynek feladata a fegyveres összecsapások jövőbeli elhárítása. A szervezet iránti igény a világháború során született meg. Az USA és Nagy-Britannia befolyásos körei fokozott nemzetközi együttműködésre törekedtek. Különösen az amerikai elnök, Woodrow Wilson támogatta az eszmét. A Népszövetség egyezségokmánya vezette be a párizsi békeszerződéseket (1919. VI. 28.; 1920.), melyekkel politikailag újjárendezték a világot. A Népszövetség tagjai támadás esetén kölcsönös segítségnyújtásra, a fegyverkezés csökkentésére és nyílt diplomáciára kötelezik magukat. Nemzetközi konfliktusok esetén elfogadják a hágai nemzetközi bíróság döntését. A békekonferencia határoz a Népszövetség szervezetéről is. A közgyűlésnek a világháború valamennyi győztes szövetséges állama a tagja. További új tagok felvételére csak hozzájárulásukkal kerülhet sor, az ellenséges hatalmak és semleges államok egyelőre ki vannak zárva a szervezetből. 1920-ban Svájccal kivételt tesznek: a differenciált semlegesség feltételével beléphet, ami azt jelenti, hogy az idegen hatalmak elleni közös gazdasági szankciók végrehajtásában részt vesz ugyan, a katonai akcióktól azonban távol marad. A közgyűlés minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szerződésszegő tagok elleni döntéseket kétharmados többséggel hozzák. A közgyűlés évente legalább egyszer összeül. A Népszövetségből való kilépés lehetséges; ha nyomós okok állnak fenn, államokat ki is lehet zárni. A Népszövetség vezető szerve a titkárság, genfi székhellyel, és a népszövetségi tanács. A titkárság, melynek élén a főtitkár áll, a végrehajtó szerv. Ő hívja össze a tanácsot, és készíti elő az üléseket. A Népszövetség tanácsának állandó tagjai a győztes főhatalmak, a nem állandó tagok időszakonként váltják egymást. A tanács évente legalább egyszer összeül. Feladatai közé tartozik a világméretű leszerelés előkészítése. Hirtelen háború esetén biztonsági intézkedéseket hoz. Időszerű vitás kérdésekben tanácsokat ad, megoldási lehetőségeket javasol, vagy átutalja az ügyet a nemzetközi törvényszékhez. Valamennyi döntést egyhangúan kell megszavazni. A nemzetközi bíróság vitás ügyekben dönt. Szankciókat határoz el, amelyeket a tagok végrehajtanak. A tiszteletre méltó szervezet tekintélyét rombolta, hogy valójában ritkán tudta érvényesíteni akaratát. A kételyeknek G. B. Shaw drámában adott hangot.