XI. Gergely pápa halála után két pápa megválasztására kerül sor. A kettős választással kezdődik a nyugati szkizma (1414-ig). XI. Gergely 1376-ban Avignonból Rómába költözött, és ezzel a lépéssel véget vetett a pápák 1309 óta tartó „avignoni fogságá”-nak, amely a pápaságnak nagy kárára volt, mivel a pápák francia érdekek alá rendelték magukat, csorbítva ezzel egyetemes egyházi tekintélyüket. A rómaiak 1378-ban attól tartva, hogy a 16 kardinális – akik közül 11 francia – francia pápát választ, nyomást gyakorolnak a választótestületre egy római megválasztása érdekében. A kardinálisok ezért Bari érsekét, Bartolomeo Prignanót választják meg, aki a VI. Orbán nevet veszi fel. Három hónappal később a francia kardinálisok, akik a választást kikényszerítettnek és érvénytelennek tekintik, Fondiban VII. Kelemen néven egy franciát (Genfi Róbert) választanak meg. Mindkét pápa kitart önnön törvényessége mellett, védi saját pápaságát, és átok alá helyezi a másik követőit. Minden hivatalt két személy birtokol, az egyház súlyos válságba kerül. Az egész kereszténység két, egymás ellen harcoló táborra szakad.