Senki sem lakott a legelső házakban
2011. május 5. 14:54
A földművelés hajnalán kialakuló első települések csak rituális és mezőgazdasági célokat szolgáltak, és az első házak is csupán a munka megkönnyítése miatt készülhettek el – vélik a kutatók egy jordániai régészeti lelőhely alapján.
A világ első települései közel 12 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a Közel-Keleten. A régészek egész mostanáig úgy gondolták, hogy a kőből és vályogtéglából emelt házakban az első földművesek laktak, akik ekkortól adták fel a vadászó-gyűjtögető életmódot. Egy Jordánia déli részén felfedezett hatalmas épületegyüttes azonban arra szolgálhat bizonyítékul, hogy ezen építményekben még senki sem élhetett. A kutatók szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy a neolitikus forradalom során a földművesek még csak a különböző szertartásokra, rituálékra és más közösségi tevékenységekre gyűlhettek össze, és csak később kezdtek el együtt élni.
A legkorábbi, 11700 éves neolitikus települések ugyanis igen kicsik voltak, és több különböző méretű és alakú épületből álltak. A szíria Dzserf el Ahmarban például raktárépületek és hatalmas kör alakú házak is voltak, míg a 11 ezer éves Göbekli Tepében talált kőmonolitok a kutatók szerint egy szertartási központ részei lehettek. Ezt erősíti meg az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences - PNAS) most megjelent tanulmányában Bill Finlayson és Steven Mithen is, akik a Jordánia déli részén kiásott, 11600 és 10200 évvel ezelőtt lakott Wadi Faynan 16 (WF16) nevű régészeti helyszínt mutatták be.
Az itt felfedezett 22X19 méteres, agyagtéglákból emelt épület ugyanis még a kutatókat is meglepte: a 075-ös kódnevű építmény bár hasonlít a korábban felfedezett házakra, ám azoknál legalább háromszor nagyobb lehetett. A földön talált mélyedések egy részében a termesztett növényeket őrölhették meg, míg a kisebb lyukakba a tetőt tartó cölöpök kerülhettek. A kutatók emellett még két kisebb épület maradványait is megtalálták, amelyekben a különböző élelmiszereket tárolhatták.
Ami szintén különös volt, hogy egyetlen lakóházat sem fedeztek fel a közelben: a kutatók ezért azzal érvelnek, hogy a legkorábbi települések még nem azért épültek, hogy ott tartósan éljenek, és az emberek csak a termés feldolgozása és a rituális szertartások miatt gyűlhettek össze meghatározott időnként. A rituális szertartási központ nélkülözhetetlen volt: az itt összegyűlő munkaerő nélkül lehetetlen lett volna bármit megtermelni.
A kutatók annak nem lelték nyomát, hogy a korai földművesek hol élhettek: a cikk szerint valószínűleg valahol a közelben, ám a szabad téri neolitikus táborok nyomát szinte lehetetlen lenne megtalálni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
