Horthy Miklós kormányzó 1944. szeptember végén tanácsadói sürgetésére végre belátta, hogy nem kerülheti el a fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A kapcsolatfelvételre az is ösztönözte az államfőt, hogy közvetítőkön keresztül szeptember közepe táján levelet kapott a szlovákiai szovjet partizánbrigád politikai biztosától, Makarov alezredestől. Az ún. Makarov-levél kifejezetten Molotov külügyi népbiztostól kapott információkra hivatkozva kilátásba helyezte Magyarország teljes integritását, az erdélyi kérdésben ígéretet tett népszavazásra, s felvetette, hogy Moszkvába a kiküldendő magyar delegáció tárgyalni fog mindhárom szövetséges nagyhatalommal.
Horthy a fegyverszüneti bizottság vezetésével Faragho Gábor vezérezredest, a csendőrség országos főfelügyelőjét bízta meg.
A delegáció repülőgépe október 1-én érkezett meg Moszkvába. Molotov közölte, hogy Makarov alezredest és működését nem ismeri el. A külügyi népbiztos a moszkvai angol és amerikai nagykövetekkel való egyeztetés után október 8-án egy előzetes fegyverszüneti egyezmény szövegét adta át a magyar tárgyalófélnek. Ennek értelmében Magyarországnak ki kell ürítenie az 1937. december 31. után birtokba vett területeket, meg kell szakítania minden kapcsolatot Németországgal, amelynek azonnal hadat üzenni tartozik. A kormányzó október 11-én felhatalmazást adott az előzetes fegyverszüneti egyezmény aláírására, ami este 7 óra 57 perckor megtörtént. A fegyverszünet azonban az október 15-16-i események miatt nem lépett érvénybe. Faragho átadta a kormányzó Sztálinnak írt levelét, melyben Horthy minden felelősséget a németekre hárított.