Anjou Margit angol királyné valójában francia volt, és azért adták feleségül VI. Henrik angol királyhoz, hogy frigyük pecsételje meg a két ország közötti békét. Ezzel nem is volt baj, nem úgy Angliában, ahol éppen két család vetélkedett a hatalomért, s a York- és Lancaster-ház viszálya végül véres polgárháborúba torkollott. Szegény Margit, egyszer csak a Rózsák háborújának kellős közepén találta magát, sőt akarata ellenére az események főszereplője lett. Férje, VI. Henrik ugyanis meglehetősen pipogya ember volt, s ha már így esett, Margit megpróbált férfiasan helytállni. Egyébként is erős, határozott asszony volt, átvette tétova férjétől az irányítást. Ő helyezte törvényen kívül a Yorkok vezetőit, ő vívta a csatákat - például a híres tewkesburyi ütközetet -, és a vesztes csaták végén végül őt zárták a Towerbe. Hatalma csúcsán azonban nagyon élvezte kivívott tekintélyét, úgy uralkodott, mintha nem is a férje, hanem ő lenne a király, hisz voltaképpen ő vitte az ügyeket. A félelmetes Warwick grófja is őelőtte borult térdre kegyelemért esedezve, Margit pedig több mint negyedórát hagyta könyörögni, amíg nagy kegyesen megbocsátott neki. A becsvágyó királyné persze tudta, hogy ő maga sosem lehet Anglia hivatalos uralkodója, így azután fő céljának azt tekintette, hogy fiának, Edward hercegnek szerezze meg a koronát. Erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel, fia elesett a tewkesburyi csatában. Férjét a londoni Towerben meggyilkolták, őt pedig addig tartották fogságban, amíg a francia király ki nem váltotta rabságából. Margit Franciaországban tengette utolsó éveit, s az egykor félelmetes angol királyné végül elfeledve, szegénységben halt meg.