Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Valami pusztít Tunguszkában

2004. szeptember 13. 12:06

Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta - vélték később a tudósok. A rejtély megoldására több elmélet született: az egyik szerint kisebb, alig 100-150 méter átmérőjű kozmikus test robbant fel a Föld légkörében, és ez a meteorit (kisbolygó) tarolta le az erdőt. Egy 2006-ban született teória alapján a Halley-üstököshöz hasonlatos égitest robbanása okozhatta a katasztrófát. Az üstökös a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. A faanyag, valamint a talaj vegyelemzése kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz, amelyről a VEGA űrszonda segítségével az 1980-as években nyertek adatokat. Bizonyítottnak vélik a robbanás nem termonukleáris voltát, s erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni. A katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szénizotópok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a radioaktív C14-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható.

<

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Valami pusztít Tunguszkában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra