Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Alternatív históriák a meg nem történt történelemről

2008. május 7. 12:00

<

A sci-fi írók is hamar felkapták a műfajt

Az alternatív történetek különböző formákban jelennek meg, hogy a jelenkori világról alkotott eltérő véleményeknek adjanak helyet. Az úgynevezett rémálom szcenáriókat leginkább a jelen igazolására használják fel, míg a fantasztikus szcenáriókat eszközként alkalmazzák a jelen bírálatára. Annak nyomon követésével, hogy egy bizonyos témát mi módon ábrázoltak időről időre, sokat megtudhatunk egy társadalom múlthoz való hozzáállásáról.

Az alternatív történetírás legrégebbi példája Titus Livius Róma története című klasszikus műve. Livius annak a lehetőségét vizsgálja, mi történt volna, ha Nagy Sándor az i.e. 4. században nem kelet felé, hanem nyugati irányba terjeszkedik, és megtámadja Rómát. Felteszi a kérdést: "Mi lett volna Róma sorsa, ha háborúba keveredik Nagy Sándorral?" Az egyik legkorábbi alternatív történeti munka Louis Geoffroy Histoire de la Monarchie universelle: Napoléon et la conquête du monde (1812-1832) című műve (Az egyetemes monarchia története: Napóleon és a világ meghódítása) (1836), amely arról szól, hogy Napóleon 1811-ben legyőzi Oroszországot, 1814-ben Angliát, majd felvilágosult vezetése alatt egyesíti az egész világot.

Az első angol nyelvű alternatív történeti mű Nathaniel Hawthorne "P. levelezése" (P.'s Correspondence) című novellája, amely 1845-ben jelent meg. Egy férfiról szól, akit őrültnek tartanak, mert másképpen érzékeli 1845-ös valóságot, mint a többiek. Az ő valóságában olyan emberek is léteznek, akik már régen meghaltak, például Burns, Byron, Shelley és Keats, a színész Edmund Kean, George Canning, angol politikus és még Napóleon is. Az első regényhosszúságú alternatív történetet aztán Castello Holford vetette papírra 1895-ben "Aristopia" címmel, amely egy utópikus társadalom leírására tesz kísérletet. Aristópiában Virginia legelső telepesei színarany zátonyt találnak, amelyből felépítik Észak-Amerika utópikus társadalmát.

1931-ben adták ki Sir John Squire esszégyűjteményét, amely a kor vezető történészeinek "Mi lett volna, ha?" történeteit tartalmazta. A tekintélyes egyetemek tudósai és más fontos szerzők olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint például "Mi lett volna, ha Spanyolországban a mórok győznek?" vagy "Mi lett volna, ha XVI. Lajos némi határozottságot mutatott volna?". A műben a komoly tudományos értekezések mellett olyan különös és szatirikus írásokat is találunk, mint Hendrik Willem van Loon portréja egy 20. századi független holland városról Manhattan szigetén.

Az alternatív történetírásnak kezdettől két igen népszerű témája Napóleon győzelme és az amerikai polgárháború minden lehetséges kimenetele. Squire gyűjteményében olvasható Winston Churchill "Mi lett volna, ha Lee nem győz Gettysburgnél?" című írása, amely a győztes konföderáció történészének szemszögéből meséli el az eseményeket, aki azon gondolkodik, mi történt volna, ha az északiak győznek (más szóval az alternatív világ szereplője képzeletében tűnik fel a valóságos világ, ha a részletek nem is teljesen pontosak). Ezt a fajta spekulációt "rekurzív alternatív történetnek", "kétszeresen vak mi lenne, ha" vagy "alternatív-alternatív történetnek" is nevezik. Squire könyvében szerepel még Hilaire Belloc és André Maurois is.

E korszak másik jelentős alternatív története H. G. Wells "Emberistenek" (Men Like Gods 1923) című írása, amelyben néhány angol időgép segítségével egy alternatív univerzumba kerül, ahol Anglia történelme már a legkorábbi évszázadoktól másképp alakult, és egy látszólag pacifista és utópikus társadalom jött létre. Amikor az angolok egy Winston Churchillre hasonlító szatirikus figura irányításával magukhoz akarják ragadni a hatalmat, utópia lakói egyszerűen sugárfegyvert fognak rájuk, és átküldik őket egy másik univerzumba. Wells révén váltak népszerűvé az időgépek, de története nem különbözött igazán a hagyományos alternatív történetektől (a betolakodók nem okoznak lényeges változást a másik univerzumban, és csupán eszközök az utópia és a saját világunk közötti eltérések bemutatásában).

Az 1930-as évek új színt hoztak az alternatív történetírásba. Az Astounding magazin 1933 decemberi számában jelent meg Nat Schachner "Ancestral Voices" (Ősi hangok) című munkája, amelyet nemsokára követett Murray Leinster "Sidewise in Time" (Oldalvást az időben) című írása. A korábbi alternatív történetekhez képest Leinster valami újjal próbálkozott: a történet hősei, Minott professzor és tanítványai, párhuzamos világokban bolyonganak, amelyek mindegyike más világ maradványait őrzi.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Alternatív históriák a meg nem történt történelemről

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra