Gish Springfield-ben született 1896. október 14-én. Már 1902-ben gyermekszínész volt Ohióban. A film számára húgával, Dorothy-val együtt D. W. Griffith fedezte fel. Általában gyengéd lelkű, szép fiatal lányokat alakított, akik szomorú helyzetben, kiszolgáltatottan élnek. Emlékezetes sikert aratott Az árvák a viharban, a Fehér apáca, és a Romola hősnőjeként. A hangosfilm diadala után főleg színpadi szerepeket vállalt. Egyebek között játszotta a Ványa bácsi Helenáját, a Kaméliás hölgy Margitját, a Hamlet Opheliáját. 1943-ban kezdett újra filmezni, de jellemszínészként, főleg anyaszerepekben. E filmek közül kiemelkedik: A pókháló, A vadász éjszakája, Parancs a gyilkosságra a Szerepjátszók. Emlékiratait két kötetben adta közre. Törékeny, szőke szépség létére erős egyéniség volt és tökéletességre törekedett. Sokszor a túlzásig beleélte magát szerepeibe. Egyszer egy haldoklási jelenet csúcspontján valóban leállt a légzése, le kellett állítani a felvételt. Az életben egyébként egyáltalán nem volt riadt naiva, a költészet mellett szerette a jó borokat is, kedvenc időtöltésének pedig a pletykálkodást tartotta. New York-ban érte a halál.