Musical készült Anna Frank naplójából
2008. január 8. 10:00
Botanikusok szerint öt, de akár 15 évig is életben maradhat az a vadgesztenyefa, amelyről Anna Frank írt második világháborús naplójában - jelentette a holland média.
Az amszterdami városvezetés és az Anna Frank Alapítvány, a turisztikai célpontként nyilvántartott Anna Frank Ház tulajdonosa azzal érvel, hogy a 160 éves gesztenyefa komoly beteg, egyaránt veszélyes emberre és anyagi javakra, ezért ki akarják vágatni.
A fa decemberre tervezett kivágásának híre azonban országszerte felháborodást keltett és a kivágás nagyszámú ellenzője azzal érvelt, hogy a zsidó lány élő emlékét nem szabad ilyen könnyen elpusztítani. Később egy bírósági végzés kimondta, hogy a fa további vizsgálatoktól függően életben maradhat.
A vizsgálatokat elvégző nyolc szakértő - négy a városi tanács képviseletében, a másik négy pedig a fa védelmére létrehozott alapítvány felkérésére - egyetértett abban, hogy a fát gomba támadta meg, azonban legkevesebb öt, de akár 15 évre is életben tartható. A fa életben tartásának költségeit - beleértve az acélból készítendő támasztékot - évente mintegy tízezer euróra becsülik.
Isabella az amszterdami előadás után megrendülten nyilatkozott a La Repubblica című olasz napilapnak: "Egy kubai menekült énekesnő lányaként hosszú ideig illegálisan Belizében rejtőztek, arra várva, hogy mikor juthatnak el Miamiban. "Nem csaphattunk zajt, féltünk, hogy megtalál minket a rendőrség. Nem ugyanaz a történet, mint Frankéké, de mégis van valami közös bennünk" - mondta.
Anna Frank tisztában volt azzal, hogy van tehetsége az íráshoz: "Kitty-t" - így nevezte el naplóját - többször átdolgozta és arról álmodott, hogy a háború után megjelenteti. Ez a vágya azonban életében nem teljesülhetett: 1944 augusztusában a családot elárulták és elhurcolták, és Anna 1945 márciusában a bergen-belseni koncentrációs táborban 15 évesen meghalt. Apja, Otto Frank mentette meg az írást, 1947-ben jelentette meg flamand nyelven, majd az 1952-ben kiadott angol változattal vált világszerte ismertté.
1955-ben először Alfred Hackett amerikai drámaíró vitte színpadra, majd 1959-ben George Stevens rendezett belőle három Oscar-díjjal kitüntetett filmet. Az 1980-as években Steven Spielberg akarta újra filmrevinni, de nem kapta meg a jogokat annak ellenére, hogy ő is egy ortodox zsidó családból származik, akinek családját szintén megtizedelték a nácik. Ez az elutasítás vezette Spielberget oda, hogy elkészítse 1993-ban a Schindler listáját, amelynek bevételeiből később ő finanszírozta a múzeumház átalakítását és bővítését.
"Ez a változat tiszteletben tartja a tragédiába beleágyazott tolerancia üzenetét, amelynek életben tartása érdekünk" - mondta Jan Eric Dubbelman, az Anna Frank Alapítvány nemzetközi osztályának vezetője az El País című spanyol napilapnak. Rafael Alvero, a musical zenei igazgatója pedig elmondta, tíz évet adott az életéből, hogy megszerezze az alapítvány hozzájárulását és megvalósítsa a tervet. "Megígértem a fiamnak, hogy életben tartom Anna Frankot, az idegengyűlölet elleni és a gyermekek jogaiért vívott harc szimbólumát".
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
