Szekszádon született, hírlapírással, lapszerkesztéssel foglalkozott. Az obsitos című költeményében ő teremtette meg a nagyotmondó Háry János alakját. Hozzáfogott az első magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyv megírásához, de munkája befejezetlen maradt. Írói sikerei ellenére családjával együtt nagy szegénységben élt. Életének utolsó éveiben vakon dolgozott. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. Pesten hunyt el 1853. november 5-én. Verseit többek között Liszt és Erkel zenésítette meg, míg Háry Jánosról szóló meséjét Kodály Zoltán foglalta daljátékba.