Az ún. programzene egyik előfutára Drucat-Plessiel-ben látta meg a napvilágot 1760. február 15-én. 1786-ban a párizsi Notre Dame első karmestere lett, s a miséknél nagyzenekart alkalmazott, amely akkoriban forradalmi újításnak számított, és heves vitákat váltott ki. Állásáról ezért le kellett mondania - annak ellenére, hogy eljárását sikerült megvédenie. 1804-től Napóleon udvari karmesterként alkalmazta. Ezidőtájt több operáját is bemutatták. Az 1814-es restauráció után királyi operakarmester és udvari zeneszerző lett, majd a Conservatoire zeneszerzéstanáraként többek között Berliozt és Gounod-t tanította. Operákon kívül írt oratóriumokat és harminchárom misét is. Párizsban érte a halál.