A szovjet államvédelem is használta a buchenwaldi tábort
2007. július 16. 16:00
Hetven éve, 1937. július 15-én állították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort, a legnagyobb ilyen jellegű intézményt német földön.
<
Mindenkinek amit megérdemel
Az első koncentrációs táborokat az angol-búr háború idején (1899-1902) a britek hozták létre. Példájukat azóta sokan, sokszor követték - a leghírhedtebbek azonban a múlt században a hitleri Németországban és a sztálini Szovjetunióban működtek.A nácik 1933-as hatalomra jutásuk után azonnal törvényt hoztak, amely lehetővé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. A háború kezdetéig hat nagyobb koncentrációs tábor jött létre: Dachau (1933), Sachsenhausen (1936), Buchenwald (1937), Flossenbürg és Mauthausen (1938) és Ravensbrück (1939). Ezekbe főként a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek politikai ellenfeleik, homoszexuálisok, papok, cigányok és bűnözők is.
Buchenwald első 149 lakóját 1937. július 15-én szállították át oda a megszüntetett sachsenhauseni és lichtenburgi lágerből, számuk néhány hét alatt több ezerre duzzadt. A tábor a Weimar melletti Ettersbergben létesült és eredetileg így is nevezték, az itt fekvő erdőben gyakran időztek a német kultúra nagyjai, köztük Goethe. A náci propaganda azonban nem akarta, hogy a név bármilyen módon utaljon "a német szellem megtestesülésének" minősített költőfejedelemre, ezért már két hét múlva átkeresztelték a magyarul bükkerdőt jelentő Buchenwaldra. A tábor bejáratát a Jedem das Seine - mindenkinek amit megérdemel felirat díszítette.
Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között 250 ezer foglyot őriztek Európa szinte minden országából, s bár ez hivatalosan nem volt megsemmisítő tábor, mintegy negyedük, 56 ezer meghalt. Legtöbben az iszonyatos körülmények és az éhség miatt vesztették életüket, sokakat kivégeztek, megint mások az élő embereken folytatott orvosi kísérletek áldozatául estek, a tábor 1945 április kiürítésekor 12-15 ezer ember pusztult el. A rabok fűtetlen faházakban, emeletes priccsekben éltek, mindennaposak voltak a kegyetlenkedések, csuklójukra számot tetováltak, s a táborban működött krematórium is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
