Múlt-kor.hu

Újraírják az afrikai reneszánsz történetét

2007. július 6. 12:00

Törékeny írások

Az évszázadokon át rejtve maradt kéziratokat persze igencsak megrongálta a zord sivatagi éghajlat, a homok és a termeszek étvágya. Az épen maradt írások is olyan törékenyek, hogy ha hozzájuk érnek, szétesnek. "Minden percben, minden másodpercben megsemmisül egy kis darab a kéziratból" -állítja Mahmud Muhammad Dadab, aki a kéziratok jelentőségét Victor Hugo és William Shakespeare műveihez hasonlítja.

Dél-Afrika anyagi támogatásával ezért jelenleg is épül, majd jövőre meg is nyílik az Ahmed Baba Intézet új otthona, amelyben helyet kap egy múzeum, egy levéltár és több kutatóterem is. Addig is a munkások igyekeznek megóvni az intézet 30 ezer kéziratból álló állományát: egy nagyméretű, ventilátorral felszerelt teremben egyedi kartondobozt készítenek minden kézirat számára, hogy megóvják a szennyeződéstől. A törékeny oldalakat speciális japán papírokhoz rögzítik, hogy megakadályozzák szétesésüket.

A kutatók az udvaron felállított számítógépeken dokumentálják, majd beszkennelik a kéziratok tartalmát. "Virtuális könyvtárat hozunk létre, hogy a világ minden pontján hozzáférhessenek a kéziratokhoz" - mondja a 37 éves Muhammad Diagayete, aki eddig 1670, kék, piros és fekete tintával írt, asztronómiai témájú kézirat dokumentálását végezte el.

A magángyűjtemények restaurálására is sor kerül. Külső segítséggel és adományokkal több, mint 20 könyvtárat hoztak létre Timbuktuban, hogy elhelyezzék a pár száz iratból álló gyűjteményt, illetve Ismael Haidara mintegy 7000 bőrkötéses kéziratból álló Fondo Kati Bibliothčque gyűjteményt, amelynek darabjait a gyűjtő ősei hozták magukkal Andalúziából és Spanyolországból, amikor a 15. században Timbuktuba jöttek.

Nem sokkal arrébb található a Mama Haidara könyvtár, ahol amerikai alapítványok támogatásával kezdték meg a 9000 darabból álló gyűjtemény digitalizálását, és az épület bővítését. Az intézet munkatársai a családi könyvtár megnyitása előtt az Ahmed Baba Intézet gyűjteményének összeállításában is segédkeztek, teveháton, kenun és autóval járták be az egész vidéket, hogy rábeszéljék a családokat, hogy állatokért és nyomtatott könyvekért cserébe adják oda a náluk lévő kéziratokat. A családok többsége ugyan nem tud olvasni, a kéziratok azonban értékes örökségnek számítanak, amelyet nem szokás elkótyavetyélni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Újraírják az afrikai reneszánsz történetét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra