Kategorizálták a náci orvosi kísérleteket
2007. június 5. 17:00
Hatvankét évvel a II. világháború befejezése után a közvélemény még mindig kevéssé ismeri a német koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérleteket - hangsúlyozta Alfred Pasternak.
A közvélemény legfeljebb Mengele nevét ismeri, vagy az ikerkutatásokról hallott, holott ezek a kísérletek legfeljebb egy kis részét képezik a történteknek - mondta a Los Angeles-i szülész-nőgyógyász professzor. Alfred Pasternak különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy hány neves orvosprofesszor vállalt annak idején tevékeny szerepet az embertelen kísérletekben. Mint mondta, azt könyvelné el sikerként, ha a fiatalok minél nagyobb számban forgatnák a művet, tudnák, hogy mi történt a múltban, mert csak így kerülhető el, hogy azok az események megismétlődjenek.
|
A fagyasztás hatásait is tanulmányozták |
A sterilizációs programnak 400 ezren estek áldozatul. Az eutanázia-program keretében - amely egyes elmegyógyintézetekben titokban már 1933-tól folyt, de komoly mértékben 1939-től, Lengyelország lerohanása után indult meg - 70 ezer elmebeteget, fejlődésben visszamaradott gyermeket, felnőttet öltek meg. Itt fejlesztették ki a halálos injekciókat és a gázkamrákat. 1941-ben, az eutanázia-program leállítása után e technológiát a Keleten létesített megsemmisítő táborokban honosították meg.
Alfred Pasternak az orvosi kísérleteket három csoportra osztja. Az elsőbe a német hadsereg megrendelésére végzett kísérletek tartoznak, amikor először a világtörténelem során élő embereken próbáltak ki különféle betegségek elleni oltóanyagokat. Ide tartoznak azok a kísérletek, amelyekben a foglyok alsó végtagján különböző mélységű bemetszéseket végeztek, hogy kitapasztalják, hogyan gyógyul, ha egyáltalán beheged a seb, amelybe szemetet, üvegszilánkokat dörzsöltek.
A második kategóriába a német faj felsőbbrendűségét "bizonyító" kísérleteket sorolta a professzor. Mengele összes kísérlete antropológiai tárgyú volt, de végeztek csontvázvizsgálatokat is, amelyekhez megölték a foglyokat, hogy az izmoktól és minden egyébtől megszabadított csontjaikon különféle méréseket végezzenek.
A harmadik kategóriába a tábori orvosok által végzett kísérletek tartoznak, akik - mint Alfred Pasternak fogalmazott - a legőrültebb ötleteiket próbálták ki a foglyokon. Végeztek homoszexualitás-elleni műtéteket, vizsgálták, hogy mekkora adag fájdalomcsillapító lehet halálos, vagy azt, hogy a meztelen foglyok meddig bírják étel-ital nélkül a tűző napon.
A könyv utolsó fejezete 184 olyan német orvos életrajzát tartalmazza, akik részt vettek a kísérletekben. A mű angol nyelvű kiadása tavaly jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, a magyar nyelvű változat a kiadó idei könyvheti újdonságai között szerepel.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
