Parancsra lett kurta Hitler bajusza
2007. május 8. 10:00
A történelem egyik leggonoszabb arcszőrzetét egy új kutatás szerint az első világháborús lövészárkokban alakították ki.
<
Hitler egyik első világháborús bajtársának kiadatlan naplójából derül ki, hogy mi volt az oka a különleges választásnak - állítja Stefan Erndting történész, aki a Marbachi Levéltárban találta meg Alexander Moritz Frey `Der unbekannte Gefreite - persönliche Erinnerungen an Hitler` (Az ismeretlen közlegény - személyes emlékek Hitlerről) című - fiktív elemekkel kiszínezett - írását.
Az életrajzból kiderül, hogy bár Freynek baloldali érzelmei miatt 1933-ban távozni kellett az országból, mégsem tartotta Hitlert a háborúban gyávának, bár bátornak sem vélte, szerinte ugyanis a későbbi Führer egyszerűen egyikre sem volt hajlamos. Szerinte Adolf mindig készenlétben állt és feszülten várakozott, és csak magával volt elfoglalva. Ápolóként szolgálva Frey egyszer ellátta őt, amikor beteg volt, és kérte hogy keressen fel egy orvost is. Hitler azonban ezt nem tette meg, mondván nem venné jól ki magát, ha betegnek látnák a bajtársai.
Frey megörökítette, hogy amikor a britek mustárgázt kezdtek használni, a német gyalogságban bevezették a gázmaszkok használatát, amely azonban nem tette lehetővé a tömött porosz bajuszok viselését. Hitlernek ezért parancsba adták, hogy kurtítsa meg azt, hogy jól viselhesse a maszkot. Ha ezt a parancsot nem adták volna neki, akkor az is lehet, hogy ma Hitlerre egy nagybajuszú diktátorként emlékeznénk - állítja Frey. A könyvből végül azt is megtudhatjuk, hogy a háború befejezése után gyakran találkoztak Münchenben, ahol Hitlerék megpróbálták őt is beszervezni.
Az pedig már csak a történelem iróniája, hogy a későbbi diktátor hiába vágta le a nagy bajszot, a gáztámadást nem úszta meg: a háború vége előtt egy 1918-as támadás után időlegesen megvakulva került kórházba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
