Csendben emlékeztek Guernica bombázására
2007. május 2. 12:00
<
Miért kellett a békés kisvárosnak elpusztulnia?
A legnépszerűbb elmélet szerint a baszkok megfélemlítését szolgálta, akik visszautasították a Francóhoz való csatlakozást, és akiknek a függetlenségét a spanyol tábornok szívből utálta. A spanyol királyok a hagyomány szerint Guernicában egy tölgyfa alatt tették le az esküjüket, amely különleges jogokat biztosított a baszkok számára. A fát nem érte találat, és azon kevés helyek egyikén állt, amelyet elkerültek a bombák. Végül 2005-ben elpusztult, helyére egy az eredeti fáról származó makkból kinőtt facsemetét ültettek, amely ma is ott áll.
Jose Angel Etxanitz, a helyi múzeum igazgatója szerint, aki 20 éve foglalkozik a bombatámadás történetével, a támadás körül sok mítosz alakult ki. Ezek közül a legjelentősebb az az elképzelés, hogy Guernica volt a spanyol polgárháború első és legszörnyűbb légitámadása a polgári lakosság ellen. Ez azonban nem igaz, ugyanis miután Hitler Kondor-légiója és az olasz szövetségesek égő romhalmazzá változtatták a várost, a menekülő baszk kormány bejelentette, hogy a támadás során 1245 ember vesztette életét, és 800-an sebesültek meg. Bár ez a szám is csak feltételezésekre alapult, a világ kollektív emlékezetében Guernica neve hamarosan összemosódott azokkal a tízezrekkel, akik a későbbi bombázások során haltak meg.
A támadás délután 3:30-kor kezdődött, amikor egy vadászrepülőgép hat bombát dobott a városra. A következő hullám megérkezéséig 10-12 perc telt el, ez idő alatt a 8000-10000 lakos nagy része ki tudott menekülni a mezőkre, vagy elbújt az óvóhelyeken. Etxaniz és csoportja aprólékosan átvizsgálta a templom és a temető feljegyzéseit, és ez alapján 120 halálesetet tud bizonyítani. Az sem felel meg a valóságnak, hogy Guernicában vetettek be először modern fegyvereket a civil lakosság ellen - a németek a baszk Durangó városát három héttel azelőtt már bombázták, ami 300 halálos áldozatot követelt.
Guernica valójában azért kapott ekkora figyelmet, mert a külföldi tudósítók, köztük George Steer, a London Times újságírója, szemléletes képekben írták le a mérföldekre ellátszó hatalmas tüzet. "A végrehajtás módját és az okozott pusztítást tekintve a Guernica elleni támadás példátlan a hadtörténelemben" - írta Steer. A külföldi sajtóban megjelent híradások keltették fel az akkor éppen Párizsban élő Picasso figyelmét. Máskülönben a művész valószínűleg más példát választott volna híres művéhez.
Sokan azt hiszik, hogy Guernica volt a főpróbája Hitler két évvel későbbi, Lengyelország ellen indított támadásának, és a második világháború kezdetének. Nemsokára a világ megtapasztalhatta London, Varsó, Berlin és Hirosima példáján, milyen pusztítást vihet véghez egy légitámadás. Ma Guernica, az áldozatok számától függetlenül, a tragédiát juttatja eszünkbe, és túlélői azt remélik, hogy sorsuk példája visszarettenti a világot a háborútól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
