Megfigyeléssel és megőrzéssel foglalkozik a Nemzetközi Sarki Év

2007. május 9. 12:00

A gyakorlati alkalmazásra helyezték a hangsúlyt

Az említett országok 14 meteorológiai állomást állítottak fel az Északi-sarkon, ahol a meteorológiát, a földmágnesességet, a sarki fényjelenségeket, az óceán sodrását, az apály és dagály váltakozását, valamint a jég szerkezetét és mozgását, illetve a légköri elektromosságot vizsgálták. Az első Nemzetközi Sarki Év során szerzett adatokat és képeket nemrégiben tették közzé a világhálón. A letölthető információk kiváló bepillantást engednek abba, milyen is volt a múltban az Északi-sarkvidék, láthatóvá teszik a Sarkvidék környzetében végbement változásokat.

Vizsgálatok a második sarki év során

Nem sokkal az első világháború után a telegráf, a rádió, a villanyáram és a telefonvonalak gyakran rejtélyes meghibásodásai arra ösztönözték a mérnököket és a tudósokat, hogy több figyelmet szenteljenek az elektromos geofizikának. A repülőgép, a különböző motorral hajtott tengeri és szárazföldi szállítóeszköz még érdekesebbé tették a témát. 1927-ben a javaslat a Nemzetközi Meteorológiai Bizottság elé került. 1928-ban a bizottság részletes beszámolót nyújtott be a metorológiai szolgálatok igazgatóinak koppenhágai konferenciájára.

Az elfogadott rendelkezések szerint "...a mágneses, sarki fénnyel kapcsolatos és meteorológiai megfigyeléseket az Északi- és Déli-sarkon felállított állomások hálózata végzi jelenlegi tudásunk és ismereteink alapján, nem csupán a sarkvidéki térségre vonatkozóan, hanem általában... A megnövekedett tudást gyakorlatban alkalmazni kell a földmágnesességből, a tengeri és légi navigációból, a rádiótávírásból és az időjárás-előrejelzésből adódó problémákra."

A konferencia a következő Sarki Évet 1932-33-ban jelölte meg, az első Nemzetközi Sarki Év 15. évfordulója alkalmából. A második Nemzetközi Sarki Év (1932-33) azzal foglalkozott, hogy miként lehetne javítani a sarkvidékeken a meteorológiai megfigyelést, és milyen módon lehetne az adatokat a tengeren vagy a levegőben továbbítani. A projektben akkor 44 ország vett részt, és hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze. Az adatok gyűjtésével foglalkozó központ később a Nemzetközi Meteorológiai Intézet nevet vette fel.

Az 1950-es években a rakétakutatás és a szeizmográfia fejlődése arra ösztönözte Lloyd Berkner, amerikai tudóst, hogy javaslatot tegyen a harmadik Sarki Év megrendezésére. A Tudományos Szervezetek Nemzetközi Tanácsa felkarolta a javaslatot, de kiterjesztette a megfigyeléseket a geofizikai kutatásra is, és a projektnek a Nemzetközi Geofizikai Év (1957-58) nevet adta. Az együttműködésben több mint 70 tudományos szervezet vett részt. A Nemzetközi Geofizikai Évet akkor rendezték, amikor a Nap a napciklus legmagasabb pontján állt, ezt követték a Nemzetközi Nyugodt Nap Éve (1963-64) keretén belül végzett vizsgálatok, amikor a Nap a napciklus legalacsonyabb pontján állt.

előző oldal 2 / 2

Kezdetben megették egymást
A gyakorlati alkalmazásra helyezték a hangsúlyt

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?