Simaházapusztán született, érettségi után behívták katonának. Az I. világháborúban az orosz, majd az olasz harctéren teljesített szolgálatot. 1918-ban csendőrtiszti tanfolyamra jelentkezett, de kétéves tiszti szolgálat után, saját kérelmére kilépett a csendőrség kötelékéből, mert a katonás életmódot nem tudta egyéni szabadságával összeegyeztetni. 1924-ben Pápán ügyvédi irodát nyitott. 1942-ben harcolt a Donnál. Leszerelése után a kisgazdapárt polgári tagozatának társelnökeként részt vett a Kállay Miklós miniszterelnöknek átadott háborúellenes memorandumok kidolgozásában, és szorgalmazta a szociáldemokratákkal való tárgyalásokat. 1944. április 30-án letartóztatták. A város szovjet megszállása után egyszerre lett polgármester, rendőrkapitány és a Nemzeti Bizottság elnöke. 1945. augusztus 20-tól a FKGP országos intézőbizottságának egyik tagja, szeptember 1-jétől 1947. augusztus 9-ig a Pénzintézeti Központ elnöke volt. Országgyűlési képviselő lett, előbb párton kívüli, majd kisgazdapárti programmal. 1946-ban kizárták a pártból, ezután megalakította az ellenzéki Magyar Szabadság Pártot, amely azonban csak fél évig tudott működni. Miután a kommunista párt - szovjetek által támogatott - előretörése nyomán a polgári pártok ellehetetlenültek, 1947-ben külföldre távozott és az Egyesült Államokban telepedett le. New Yorkban hunyt el 1957. május 18-án.