A keszthelyi Gazdasági Akadémián tanult, majd a kolozsvári állami mintagazdaság vezetője lett. Közben jogi doktorátust is szerzett. Később a kassai Gazdasági Akadémia tanáraként tevékenykedett. Katonai szolgálatát a huszároknál töltötte le, majd külföldi tanulmányúton járt Svájcban, Németországban, Hollandiában, valamint a tengerentúlon, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az I. világháború idején szibériai orosz hadifogságba került, ahol a vörös hadseregbe való besorozása elleni tiltakozása miatt halálra ítélték. Sikerült megszöknie, majd kalandos körülmények között eljutott Kanadába. Az ott élő magyarok között végzett lelkigondozói munkát, felekezeti különbség nélkül nyújtott lelki, gazdasági támogatást Wakaw, Mistatin, Rothermere magyar telepeseinek. Munkájának gyümölcseként 1931-32-ben a Rothermere-telepen hívei templomot építettek. `Otthon` címmel magyar újságot szerkesztett, korát megelőzve könyvet írt Szibériáról, bemutatva ezt az addig ismeretlen világot. 1945-ben ment nyugdíjba. A kanadai Victoriában hunyt el 1958. október 29-én.