Az absztrakt expresszionizmus utolsó neves képviselője Rotterdamban született 1904. április 24-én. Az amerikai Picassónak is nevezett művész serdülőként kezdett festészetet tanulni a rotterdami Szépművészeti Akadémián. 1926-ban érkezett az Egyesült Államokba, ahol első éveiben a szegény festők szürke életét élte. Reklámképeket festett, alkalmi ácsmunkákat vállalt. 1944-es kiállítása azonban lenyűgözte a közönséget: gyors és hirtelen ecsetvonásokra utaló, befejezetlennek tűnő művei nagy sikert arattak. Az 1950-es években indította el Női alak című sorozatát, amellyel szakított az absztrakt expresszionizmussal. A közönséget sokkolni látszottak ezek az agresszív szexualitást árasztó férfias nőalakok. Idővel festészete lágyabb és fényesebb lett. Az 1950-es évek közepétől szemmel láthatóan a női figurák szimbolikus ábrázolása felé fordult, ezt bizonyítják a Nő, mint tájkép, az Asszony és gyermek vagy A látogatás című festményei. Előszeretettel festett absztrakt stílusú tájképeket, városrészeket is (Hátsó udvar a 10. utcában, Rosenberg Park, Havannai külváros, Kapu a folyóra). A világhírű festő élete nem volt könnyű, végül az Alzheimer-kór is elérte, ami a nyolcvanas évektől vásznain is éreztette hatását. Ennek ellenére 1989 után `a világ legdrágább festője` címet is elnyerte, amikor a Sotheby,s árverésén 20,6 millió dollárért kelt el az 1955-ben festett Interchange című képe. 1997. március 19-én hunyt el East Hampton-ban.