Múlt-kor.hu

Olasz navigátorról nevezték el az új kontinenst

Olasz navigátorról nevezték el az új kontinenst

2007. február 22. 15:00

A német humanista tévedése maradt fenn

Vespucci hírneve két vitatott hitelességű levelén alapul, amelyek több nyelven és számos országban megjelentek, de eredeti kéziratban nem maradtak fenn. Az első, az Új világ (Mundus Novus) című, 1501-ben Medici bankárnak íródott és ebben a szerző két útjáról tesz említést. Az 1504-es második levél címzettje Sonderini, Vespucci gyerekkori firenzei barátja, s ennek már a címe is Négy Utazás.

A levelek és Vespucci utazásainak száma körül heves vita bontakozott ki. Néhányan úgy vélik, Vespucci eltúlozta saját szerepét és szándékosan ferdített, megint néhány tudós szerint a leveleket az ő beszámolóinak felhasználásával mások állították össze. Mindenesetre akár Vespucci a szerző, akár nem, az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta.

Waldseemüller térképe

Maga Kolumbusz még abban a hitben halt meg, hogy Ázsiát fedezte fel, Vespucci azonban rádöbbent, hogy az elfogadott földrajzi hagyomány nem egyeztethető össze a tényekkel és kimondta: nem Ázsiában, hanem egy másik földrészen járt. (Az igazsághoz tartozik, hogy Vespucci levelei nem csak e felfedezés miatt voltak oly népszerűek: kimerítően leírta ugyanis a déli csillagos égboltot, az új országok éghajlatát, élővilágát, az indiánok életét és megjelenését, sőt házassági és szexuális szokásait, gyermekszülési praktikáit is.)

A német humanista Martin Waldseemüller nagyon szeretett neveket kitalálni, még saját nevét is az erdő, tó és molnár szavakból alkotta. Nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén - amely már külön ábrázolta az Újvilágot - a déli kontinensre az America szót nyomtatta. A névadásra a felfedező latinizált neve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, lévén a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű. Maga Vespucci vélhetőleg nem kereste ezt a dicsőséget és nem is tudott róla. Waldseemüller rövid időn belül megváltoztatta véleményét, de ekkor már késő volt: a térképet addigra sok ezer példányban nyomtatták ki, az elnevezés elterjedt.

1538-ban Mercator világtérképe már Észak- és Dél-Amerika között is különbséget tett. A spanyolok és az olaszok egy ideig még az Indiák elnevezést használták, de végül náluk is az Amerika nyert polgárjogot. Talán igazságtalan, de az igazi felfedező, Kolumbusz neve csak egy dél-amerikai ország elnevezésében él tovább.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olasz navigátorról nevezték el az új kontinenst

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra