Ókori kincsek 21. századi tárlókban
2007. január 11. 12:30
Hamarosan új múzeumba költöznek az ókori Görögország és Egyiptom ritkaságai. Rövid összeállításunkban az új múzeumok legfőbb jellegzetességeit mutatjuk be.
Üvegpalota a Parthenon alatt
Ilyen lesz Belső tervek A decemberi állapot
Az 1865-74 között épült Akropolisz múzeum csak szobrokat és néhány kiásott tárgyat mutatott be. Az Akropolisz délkeleti lábánál fekvő épület terveit Panagész Kalkosz készítette. Athén Európa első kulturális fővárosaként 1987-ben helyezte világörökségi védelem alá az Akropoliszt.
Az új épület 140 millió euró (35 milliárd forint) költségből készül, a svájci születésű Bernard Tschumi tervei alapján. A földalatti üvegpalotás új múzeum lesz az első százmilliót is meghaladó görög kulturális beruházás. Az Akropolisztól alig 300 méterre több szinten fogadja majd a látogatókat, a legfelső emeleten készülő galéria pedig az üvegtetőn át az Akropoliszról látható Elgin-márványokat is hazavárja.
Az építkezés története: Az 1990-es évek végén kiírt tervpályázat 12 döntőse közül 2002-ben választották ki a nyertest, majd megkezdődtek az építkezések, hogy a múzeum már a 2004-es olimpia idején is fogadhassa a látogatókat. A legelső feltárások leletgazdagsága a tervek módosításához vezetett, majd a beruházás pénzügyi okokból elhúzódott.
Régészeti jelentőség: Az ásatások felszínre hozták az i.e. 5 századtól az i. sz. 12. századig lakott terület teljes régészeti keresztmetszetét. A felfedezett romok - villák, műhelyek, fürdők, ciszternák és csatornahálózat - maradványai minden korábbi ásatásnál többet árulnak el az ókori demokrácia kialakulásáról. Volt olyan lelet - mint például a nemrég bemutatott szobrok - amelyeket már korábban megtaláltak, az érdeklődő közönség viszont most először láthatja. Az épület alatti kora középkori romok érintetlenek maradnak, és a múzeum aktuális tárlatának részét képezik.
A múzeum koncepciója: A tervezők az épület megálmodásakor szerencsésen használták ki a már meglévő környezeti adottságokat. Az üvegfalú épület felkészülten áll a szélsőséges klíma és a komolyabb földrengések elébe. A múzeum tereinek játékos alapelemévé válik az épület minden apró zugába eljutó természetes fény. A megfelelő sötétítés egyébként elengedhetetlen a festmények és műtárgyak védelme miatt. A múzeum alsó szintjén ideiglenes kiállítótermeket rendeznek be, míg a trapezoid, kétszintű középső rész az archaikus korszaktól a római birodalom koráig mutatja be a régészeti leleteket. Külön szintet kapott az étterem és a multimédiás konferenciaterem, míg a múzeum tetején a Parthenon legértékesebb darabjai láthatók.
Mikortól látogatható: 2007 ősze
Befogadóképesség: Napi 10 ezer látogatót remélnek
Támogasd a 
szerkesztőségét!
